<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[LATURA   &gt; Laza túrák, kirándulások, túratervek és ami ehhez a témához kapcsolódik!]]></title><description><![CDATA[Laza autós túrák, autós kirándulások, autós szabadidő, túrák autóval, laza túrák,]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/latura/image/1216751402.jpg</url><title><![CDATA[LATURA   &gt; Laza túrák, kirándulások, túratervek és ami ehhez a témához kapcsolódik!]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Szamárkő, a pogány szertartás helye (Zamárdi)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6911060</link><pubDate>2023-05-23 17:14:16</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Az érdekes sziklatömböt Zamárdi nyugati faluvégén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Szamár-kőről:
	A nyári napforduló ünnepe, a kultikus tűzgyújtások ideje. Ez egyrészt a nap, másrészt a megtisztulás szimbóluma is. Az V. század óta a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyházi liturgia átvette, a tüzet megszentelte. (Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja.)
	Számos hiedelem fűződik a TŰZ-höz. Azt tartották a tüzek megvédenek a betegség ellen, a termést védik a jégveréstől. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek. Szokásban volt a tűz átugrása is.
	Zamárdi változatban a még érintetlen lányokat hívják fel a tűz átugrására. Akinek ez nem sikerülne, vagy bizonytalan annak sikeres átugrásában azt férfiak átsegítik.
	Szent Iván éjjelének ünnepe az északi népeknél ma is élő ünnep. A zord hűvös éghajlaton igazi öröm az emberek számára a nyár érkezése.

	Eredeti leírás:

	Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma.
	
	Eddig a legenda. A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy régebbi balatoni ismertető pedig azt írja: "A Szentföldről hozták a keresztes vitézek" Mindez mese. A valóság az, hogy a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.
	
	Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül "termékenység-varázslatot" mutatott be bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt. 1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását. 1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét, de semmi értékesebb lelet nem került elő.
	
	A kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében. A leletek egy része a megyei múzeumba került. Lóáldozat tehát nem volt, de varázslás: igen!

	Megközelítés:
	Zamárdi nyugati végén a 7-es útról az autójavító műhelynél kell lekanyarodni a Szőlőhegyi útra. Az út 90°-os jobb kanyar után együtt halad a zöld turistajelzéssel. A zöld jelzést követve a falu végén álló kút után az út neve Római útra változik, ezt követve (kb. 30 m) látható lesz a Szamárkő (N46° 52.478' E017° 56.041') és azt jelző tábla.

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp; 

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tiszaújvárosi séta]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27975042&amp;nid=6909750</link><pubDate>2023-04-23 19:14:40</pubDate><author><![CDATA[ Fil]]></author><description><![CDATA[
	Egy kellemes városi sétára invitálunk benneteket ezzel a multival. A város maga nagyon fiatal, ezért ne várj több száz éves épületeket, az egész város nincs több, mint 50 éves, mégis jó néhány látnivaló található ebben a dél-borsodi városban.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A legtöbb látnivaló egy területre koncentrálódik, gyalogos, illetve a bringás teljesítést javasolunk, ezért kiindulópontként hagyd az autót ebben a viszonylag nagy, ingyenes parkolóban
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;56,063' E&nbsp;21°&nbsp;2,409' [GCTUJV+parkoló]

	1. A templom előtt álló szobor építését támogató szervezetek emléktáblájának utolsó sorában található évszám.
	2. Az emlékmű utolsó sorának első 5 karaktere
	3. Bronz dombormű tábla első szava.
	4. Hagyományos 9cm x 4 cm x 4 cm mikroláda csípőmagasságban
	5. A szobor állításának évszáma.
	Az 5 jelszórészletet a pontok sorrendjében egymásután írva kapod a jelszót.

	1. pont és a látnivalók
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;56,139' E&nbsp;21°&nbsp;2,172' [GCTUJV-1]
	A kertváros szélén található a Magyarok Nagyasszonya katolikus templom, előtte pedig a Szentháromság szobor. A templom alapkövét 1991-ben helyezték el. Ez a város első temploma, 1993-ban szentelték fel. Fontos tudni, hogy a városban a rendszerváltásig nem volt templom!!!
	
	A jelszó első részét a templom előtti Szentháromság szobor építését támogató szervezetek emléktábláján találod. A tábla feliratának utolsó sorában található évszám.

	A 2. pont és a környékén található látnivalók
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;56,046' E&nbsp;21°&nbsp;2,214' [GCTUJV-2]
	Hármas Halom: a magyarság történelmét jeleníti meg (múlt, jelen, jövő), Józsa Lajos szobrászművész alkotásai, középpontjában a 220 cm-es Szent István bronz szobra.
	Múlt: Öt faszobrot láthatunk. Illetve egy kopjafát, egy keresztet, a Csodaszarvast, Árpád sólymát, és egy szárnyas kaput.
	Államalapítás: Szent István Király szobra.
	Jövő: A krómacélból készült Jövő kapuja mellett még három szabályos alakzat látható. Egy márványból készült félgömb, egy mészkőkocka és egy üveg tetraéder. A kompozíciót még három zászlórúd egészíti ki.
	
	Itt található az EU-ba lépésünknek emléket állító mű is.
	
	A jelszórészlet az adott koordinátán található emlékmű utolsó sorának első 5 karaktere.

	A harmadik pont felé sétálva láthatod a következőket:
	Szökőkút:
	A szökőkút a lépcsőzetes dísztó mellett és a zöld parkban található. Esténkét megcsodálhatják a színesen alulról megvilágított 3 magasabb és 5 alacsonyabb vízzuhatagokat.
	
	Díszhíd: A díszhíd rakacai mészkőből készült, az oldalburkolat Jura mészkövét Németországból hozták. Viszlai József építész-tervező, Janik Ottó statikus mérnök nevéhez kötődik.
	
	Olefin molekula szobor: Mint a vegyipar egyik fellegvára, nem maradhat ki a képzőművészetből sem a vegyészet. Ezt láthatjuk a posta és a rendelőintézet között. Szanyi Péter Olefin molekula címmel.
	
	Dísztó:  A város központjában látható ez a tó, a talajvíz miatt keletkezett. A város építésekor ezt a területet nem töltötték fel, tervszerűen dísztónak alakították ki. A tó partján fák, padok biztosítják a kellemes környezetet. A tó 35 m széles és 120 m hosszú. A legmélyebb rész 2,5 m, de vízszint emelésekor lehet 4 m mély is. A tó vizén úszóversenyeket, Triatlon versenyeket, horgászversenyeket is tartanak. Ünnepeken látványos tűzijátéknak is helyet ad.
	
	A 3. pont és a látnivalók:
	Ez a város főtere, a Városház tér. 3700 négyzetméter, díszburkolata Borszéki mészkőből készült. Szabadtéri rendezvények, iskolai évnyitók helyszíne. A volt Leninfej-szobor helyén 1996-ban került felállításra az Életfa nevet viselő mészkő szobor, amely Farkas Ádám alkotása. A hármas összeölelkező fa a millecentenáriumot, az 1956-os szabadságharc 40. és a várossá nyilvánítás 30. évfordulóját szimbolizálja.
	A Városháza oromzatán látható a 30 különböző méretű harang, amely óránként játszik néhány percig, illetve jelzi a félórákat is. (Mosolyogj, integess, a webkamerán figyelünk :)
	
	A jelszó harmadik része a &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;55,893' E&nbsp;21°&nbsp;2,173' [GCTUJV-3] ponton található bronz dombormű tábla első szava.
	
	A 4.pont  &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;55,754' E&nbsp;21°&nbsp;2,040' [GCTUJV-4] A város legrégebbi parkja az Ifjusági Park, ami nem más, mint egy széles erdősáv a 35-ös út mentén. A helyiek kedvelt parkja, sokan futnak, sétálnak itt, ezért légy nagyon körültekintő a láda keresésekor. "Vonzó rejtés" csípő magasságban. Kérlek gondosan rejtsd vissza ahogyan találtad különben a játék elveszti értelmét és elveszi a következő játékostól az igazi megtalálás élményét.
	
	Az 5. pont és a látnivalók
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;55,807' E&nbsp;21°&nbsp;2,393' [GCTUJV-5]
	A Március 15-e park a város talán egyik legszebb parkja, Tiszaújváros első szökőkútjával, melyet Nyírő Gyula Ölelkező Pár mészkőszobrához készítettek el. Nem hiányozhat a Szabadságharc emlékparkjából Petőfi Sándor életnagyságú bronzszobra sem. A parkból is látható az 1966-ban épült víztorony, ami a város jelképévé vált. 52 méter magas és 700 köbméter víz befogadására képes.
	A jelszórészlet az adott koordinátán található szobor állításának évszáma.
	
	Ha minden pontot felkerestél, javasoljuk, hogy a végén keresd fel a a Derkovits Gyula Művelődési központot, melynek homlokzatán a város nevezetességeiről domborművek találhatóak, vajon hányat ismersz fel közülük?
	
	Az 5 jelszórészletet a pontok sorrendjében egymásután írva kapod a jelszót.
	
	Reméljük kellemeset sétáltál.
	A parkoló mellett találsz egy remek cukrászdát játszótérrel, mely kellemes befejezése lehet a cache-nek.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szádvár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6905164</link><pubDate>2023-01-19 11:55:20</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	A Szögliget határában lévő 461 m magas hegy tetején találhatóak Szádvár romjai. Javasolt kiindulópont, parkolási lehetőség a Szalamandra-háznál. &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;32,367' E&nbsp;20°&nbsp;40,005' 195 m
]]></description><encoded><![CDATA[
	A javasolt parkolótól a láda légvonalban 630 méter, de értelmetlen (és védett területen tilos is) légvonalban támadni. A  jelzésen nyugat felé indulva, majd a tanösvény 4. állomása után balra fordulva lehet felérni a vár jelenlegi bejáratához. Itt az egykori "csiga" nyomvonalában épített, 67 m szintkülönbséget áthidaló 374 lépcsőfokot leküzdve érünk a Külsővárba. A vár megtekintése után visszafelé érdemes az egykori főbejáraton távozva, a tanösvény másik felén, a várhegyet alulról megkerülve visszajönni. Ekkor összesen kb. 5 km-es az út.

	Rövid történelmi áttekintés 
	
	1268 előtt - közelebbről ismeretlen időpontban - valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak folyamán, IV. Béla király utasítására egy várat emeltek az Aggteleki-karszt területén, hogy a tornai erdőispánság központjaként szolgálja a királyi hatalmat.
	Egy 1273-ban kelt oklevél az új erősséget "Szárd" néven említi.
	1387 - 1392 körül - Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek és fiainak adományozta örökbirtokként.
	1566-67-ben szenvedte el legkomolyabb ostromát, amikor a török fogságában lévő Bebek György feleségének, a hős Patócsy Zsófiának vezetésével védték a várat, Schwendi Lázár kassai főkapitány csapataival szemben. A négy napig tartó ágyúzás következményeként a vár fala olyan mértékű károsodást szenvedett, hogy védhetetlenné vált. A védők, szabad elvonulás fejében a várat feladták.
	Az ezt követő időszakban a tulajdonosai gyakran cserélődtek, míg 1685-ben a bevonuló Habsburg csapatok Caprara generális vezetésével felrobbantották és lerombolták.
	Köveit a környező falvak lakossága, elsősorban a Derenkiek, széthordták. Ezt támasztja alá az is, hogy Derenk felől jóval kevesebb követ találtak feltáráskor, mint a máshol leomlott falak környékén.

	&nbsp;

	Jelenkor 
	
	A vár állagmegóvásával és a történelmi hagyományok ápolásával a Szádvárért Baráti Kör Egyesület foglalkozik, rengeteg további érdekes információt találtok az oldalukon. Minden évben háromszor rendeznek Vármentő napokat. Nyaranta, augusztus első hetében van a legnagyobb volumenű megmozdulás, amikor is a Herman Ottó Múzeum régészének, Gál Viktornak a szakmai irányításával folyik a régészeti feltáró munka, a tagok aktív közreműködésével.

	A vár megtisztítása lehetővé tette annak alaposabb felmérését. A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megtörtént a teljes várhegy lézeres térszkennelése és építészeti felmérése. Három alkalommal készült repülőgépes légifotó sorozat a vár környékéről. A geodéziai felmérést a BME szakemberei végezték. Az említett felmérések alapján elkészült a terület rekonstrukciós terve is. Ennek első ütemében megépült az egykori "Csiga" (ló segítségével működtetett teherfelvonó) útvonalán, a Külsővárból felvezető lépcsősor, több bástya rekonstrukciója, a "Csiga" alsó állomása körüli falon a gyilokjáró megépítése és további állagmegóvó beavatkozások történtek.
	
	A hegy környékén tanösvényt alakítottak ki, mely a környék botanikai, geológiai tudnivalóival ismerteti meg a vándort. A vár körüli tanösvény részletes leírása letölthető az ANP (Aggteleki Nemzeti Park) oldaláról.
	Rövid videó a vár folyamatos felújításáról.
	Rövid animációs videó a vár korabeli állapotáról.
	2021. május Megújult a vár
	2021. november Drónvideó a várról
	A Szádvárt bemutató résztől induló videó Hazahúzó

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bodrogkeresztúr ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6905042</link><pubDate>2023-01-17 17:10:16</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	A 2007-ben megépült bodrogkeresztúri kilátó a 40 centiméteres magasságával nem igazán felel meg a magyar kilátó fogalmának. Azonban meg kell hagyni, hogy a panoráma tényleg látványos a "kilátóból". Nem a méret a lényeg!!!!
]]></description><encoded><![CDATA[
	A kilátó egy Bodrogkeresztúr felett elterülő hegyen áll, kőből készült korong mivoltában, egy fém iránytűvel a közepén. Az egyik irányból a dombságot, a Bodrog folyót láthatjuk majdnem Sárospatakig, majd a másik irányból a Tokaji-hegy, majd Mád látványa vár.
	
	Itt minden van, ami szépség. A Zemplén, Bodrog, lágy völgyek, markáns dombok, távolban gyufás skatulya méretű templomok, cérnaként kígyózó utak. S ami a legjobb: a csend, ami nem is csend hanem a természet.
	
	A kilátó helytől pár méter csak az autós parkoló, az uzsonnázásra alkalmas asztalok, padok. De van kialakított szalonnasütő, s sétatér ahol körbejárva is csodálkozhatsz milyen csodákra képes a hegyalja.

	Ilyenkor érdemes az autót a &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;9,934' E&nbsp;21°&nbsp;21,577' 160 m [GCBoKe+Parkoló] ponton található parkolóban hagyni. Itt látható a lentebb említett zsidó kolónia régi temetője, illetve a csodarabbi sírja is -sajnos a korábbi sírrongálások miatt már körbekerítve (akit érdekel belülről is, a kapun jelzett címen elkérheti a kulcsot).

	Bodrogkeresztúri Kincsestár bemutatása

	Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata által, a Községháza alatti pincerendszer rekonstrukciójával került kialakításra az a regionális kulturális bemutatóközpont, amely helyet ad a Keresztúri Kincsestár nevű interaktív múzeumnak.

	A 4 teremben egyedülálló audiovizuális technológiával kerül bemutatásra a község testvértelepülései, a Bodrog folyó halászata, a &#8220;Dereszla kincse&#8221; arany ékszerekből álló régészeti anyag hű másolata, a &#8220;Bodrogkeresztúri kultúra&#8221; archeológiai fogalomkörbe tartozó lelet összeállítás, valamint a falu régi tömlöce.

	
		1848-49-es ágyugolyó bemutatása
	
		A szabadságharc különös emléke látható a Dereszla Pincészet egyik falában: egy oda fúródott ágyúgolyó.
		
		A nemzeti színű kokárdával körbefestett golyó meglepő látvány a borkóstolásra érkező vendégek számára. Üzenete azonban komolyabb: mindenkit megtalálhat a történelem, így mindannyiunknak feladatunk van benne.
	
		Acetánia Ecetmúzeum bemutatása
	
		Múzeumunk a bodrogkeresztúri Borecet Művek pincéjében kapott helyet, és egyedi atmoszférája mellett nem csupán gasztronómiai műveltségünk szélesítéséhez járul hozzá, hanem maradandó ízélményt is nyújt a Tokaj Hegyaljai települések látogatói számára, teljesebb képet adva a táj öröksége iránt érdeklődőknek.
	
		
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lak-völgyi tó és Lóczy-forrás ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6904614</link><pubDate>2023-01-11 21:36:31</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	Bélapátfalván, 2,3 hektáros nyugodt környezetben található a Lak-völgyi tó. Magyarország egyik legmagasabban a tengerszint felett fekvő tava, a maga 350 méterével. A Bükk-hegység egyik sávjában jött létre, mégpedig az erdőhatár és a patakvölgyek között.

	Ajánlott parkoló &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;3,531' E&nbsp;20°&nbsp;22,063'
]]></description><encoded><![CDATA[
	A tó tavasszal és ősszel remek hely a horgászatra, ahol számos időt lehet eltölteni a festői látványt nyújtó tó világában. A pecázás mellett nyáron a kijelölt fürdőhelyeket strandolók lepik el, akiknek a hűsítő fürdőzésen túl lehetőségük van szalonnát sütni, bográcsozni és kempingezni is. A tél beálltával, a befagyott tó vizén korcsolyázni is lehet.

	&nbsp;&nbsp;
	
	A parton kihelyezett padok alkalmasak a pihenésre, a madarak csicsegésének hallagatására és a tájban való gyönyörködésre.
	
	Lak-völgyi tó (korábban: Gyári-tó) a környék kedvelt pihenőhelye, amelyet a egykori cementgyár vízellátásának biztosítása érdekében hoztak létre a patak felduzzasztásával.
	Akár horgászol a partján, egy kellemes ebédet költesz el a közeli étteremben, korcsolyázol télen vagy csak megpihensz a számtalan pad és tűzrakóhely közelében, amíg az ifjak fociznak a réten, szemedet a Bél-kő és a tó együttes látványa biztosan megragadja.
	Érdekesség, hogy amíg a tó mellől tökéletesen látszik a Bél-kő jellegzetes formája, addig a fenti kilátópontról a tó rejtve marad.

	A kék  sáv jelzésen elhaladsz a rét mellett, ahol tűzrakó helyeket is találsz, ha egy kis sütögetéshez támadna kedved.
	A második pontot a Lóczy-forrás közelében találod, kicsit távolabb az úttól. Ha megszomjaztál, nyugodtan ihatsz a kristálytiszta, jéghideg hegyi vízből.
	&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;3,652' E&nbsp;20°&nbsp;22,593' 375 m
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tibolddaróci kálvária, kilátó ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6904558</link><pubDate>2023-01-10 12:12:25</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	A mintegy 1500 lelket számláló, bükkaljai Tibolddaróc Mezőkövesdtől 17 kilométerre található, a Kácsi-patak mentén. Közúton a 3-as főútról közelíthető meg.
	
	Javasolt parkolás
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;55,433' E&nbsp;20°&nbsp;37,913' 174 m 
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kellemes sétára hívlak benneteket Tibolddaróc községbe.
	
	Bronzkori leletek tanúsága szerint a Kácsi-patak völgye már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Nagyon szép lószerszámot találtak itt, kelta eredetű motívumokkal.
	Az Árpád-kori település az egykori várkapitányról, Tiboldról kapta a nevét. A daróc pedig - a kutatások szerint - a királyi solymárok nevéből ered.
	A közelben áll Szent Donát szobra, a szőlészek és borászok védőszentjének megmintázott alakja.

	 

	Tibolddaróc temploma: a szent Erzsébet templom, késő barokk stílusban, 1826-ban épültll. A Kálvária a dombon álló templom jobb oldalán kezdődik. A templom mögött meredeken mennek fel a lépcsők, mellettük a 14 állomás.

	&nbsp; ]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ A Szalajka-völgy forrásai]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6904383</link><pubDate>2023-01-05 19:54:54</pubDate><author><![CDATA[GC]]></author><description><![CDATA[
	A Szalajka-völgy a 25-ös főútról, Szilvásvárad felől közelíthető meg. A kocsit a völgy bejáratánál fizető parkolóban hagyhatjátok. &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;5,381' E&nbsp;20°&nbsp;24,151' 257 m 
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Szikla-forrás
	
	A forrás a Szalajka-patak egyik fő táplálója.
	A forrás vize egy 3-4 méterig járható barlangjáraton tört a felszínre, de feltételezhető, hogy a mélyben egy nagyobb, eddig még föltáratlan barlangrendszer húzódik. Erre utal az is, hogy a csapadékviszonyokban történő változás gyorsan, 1-2 nap alatt megmutatkozik a forrás vízhozamában.
	A nagy tisztaságú karsztvíz kinyerésére a környező települések vízellátása érdekében feltárást és forrásfoglalást indítottak.
	A forrás vízhozama a csapadékviszonyok függvényében 0-10000 liter percenként.
	A vízgyűjtő terület a forrástól keletre húzódó területrész. Nagysága mintegy 4-6 négyzetkilométerre tehető.
	&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;4,639' E&nbsp;20°&nbsp;24,465' 475 m [GCbk03-1]
	
	A Szalajka-forrás 
	
	A Szalajka-völgy forrásai közül a legnagyobb vízmennyiséget a Szalajka-forrás bocsátja a patakba. Eredetileg a forrás, a mostani helyétől körülbelül 50 méterre délre tört fel. Azonban a 60-as évek vízfeltáró kutatásai érdekében, a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás vízgyűjtő területe a tőle délre és délkeletre húzódó Bükk-fennsík. Vízfestéses vizsgálattal bebizonyították, hogy a forrástól mintegy 3.5 kilométer távolságban levő Hármaskútnál a vízrendszerbe bocsátott festék mintegy három nap múlva jelentkezett a forrás vízében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a területen egy 450 méter mély barlangrendszernek kell lennie.
	Ez a terület erősen karsztosodott, a felszínre hulló csapadék azonnal elnyelődik ezért a felszíni vízfolyások teljesen hiányoznak.
	A forrás maximális mért vízhozama 12000 liter percenként, minimális mért vízhozama 1600 liter percenként. Az átlagos vízhozam 4500 liter percenként.
	&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;4,373' E&nbsp;20°&nbsp;24,848' 510 m [GCbk03-2]
	
	Búvárbaleset a Szalajka-forrás barlangjában 
	
	1979. július 14-én három búvár dolgozott a forrás barlangrendszerének feltárásán. Fodor Géza egy másik búvárral együtt merült a barlangba, míg harmadik társuk a felszínről biztosította a merülést. Miután a tervezett merülési idő lejárt és csak az egyik búvár jött a felszínre a biztosító búvár is lemerült, hogy társukat megkeresse. Mivel a biztosító búvárnak nem volt helyismerete hosszú időn keresztül nem találta azt a szűk hasadékot, ami a víz alatti táróból a barlangba vezet. Mire megtalálta levegő készlete annyira megcsappant, hogy nem vállalkozott a barlangba való merülésre.
	A tragédia okait vizsgálva kiderült, hogy a szerencsétlenül járt búvár levegőellátó rendszere üzemképes volt, a palackban még volt levegő. A víz alatti barlangból való kijutásának akadálya tulajdonképpen nem volt. A halotton erőszakos, külső hatás, leomló kő okozta sérülés nyoma nem látszott. A halál bekövetkeztének valószínűsíthető oka a helyszín jelentette stressz lehetett: első alkalommal, egy kellemetlen szűkületekkel tarkított víz alatti barlang mélyére merülni tudatilag rendkívül megterhelő.
	
	A Bükk-hegység vízrajza
	
	Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
	A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
	
	A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
	
	A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
	
	A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
	Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
	
	A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
	
	A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp; 

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Pusztaottlaka, Safari Park]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6894802</link><pubDate>2022-05-05 11:57:46</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A pusztaottlakai Safari Park Dél-Békés kapujában található, Békéscsabától 24 km, Orosházától 30 km, Gyulától 36 km, Mezőhegyestől 38 km autóútra. Áthaladva a zsáktelepülésen a park a településtáblától mintegy 1 kilométernyi távolságban várja a vendégeket. Az üzemi útról balra kanyarodva találjuk a bejáratot, majd a parkolót is.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Safari Park elődjeként 2010-ben nyitotta meg kapuit a vadaspark Pusztaottlakán. A park az évek alatt folyamatosan fejlődött, új és új szolgáltatásokkal bővült. 2012-re családi szabadidőparkká nőtte ki magát a helyszín. Ugyanebben az évben itt rendeztük meg a több napos LikeFest-et, az Alföld legnagyobb fesztiválját.

	A safari lehetőségét is magába foglaló parkunk állatkert minősítéssel rendelkezik. Az egzotikus állatotoktól &#8211; mint a púpos teve, zebra, szurikáta &#8211; egészen az őshonos &#8211; őz, szarvas &#8211;, vagy éppen háziasított fajtákig &#8211; mangalica, szürkemarha &#8211;, széles körben vonultatja fel a különböző állatokat. Jelenleg is óriási léptékű fejlesztések zajlanak a park területén, aminek következtében már évek óta nem tudjuk fogadni a közönséget. A nagy igényre való tekintettel döntöttünk úgy, hogy a fejlesztési területtől teljes mértékben elszeparálva, a safari park keretében biztosítjuk az érdeklődők számára, hogy újra látogathassák az park állatait. Az újonnan kialakított karámokat autóval, autós safari keretében lehet bejárni, és közben az állatainkat etetni.

	Az autós safari egy új lehetőség arra, hogy a családok találkozzanak az egyedülálló fehér kenguru populációval, megnézzék Magyarország legnagyobb alpakka gyűjteményét, vagy éppen a különleges tarka csacsikat és a pónikat. Parkunk egyik közkedvelt szolgáltatása, hogy az állatsimogatóban közvetlenül meg lehet fogni a kisállatokat, akik rendkívül kedvelik a kedves simogatást és a finom falatokat is.

	
		Nálunk NEM kell előre fizetni&#8230;
	
		&#8230;a jegyeket az időpontfoglalás után, érkezéskor, a helyszínen lehet 
	
		megvásárolni.
	
		
		Az időpontfoglalás kötelezettséggel nem jár, de a várakozási időt jelentősen 
	
		lecsökkenti, gördülékenyebbé teszi a látogatást.
	
		
		Az időpontfoglalás legfeljebb 1-2 perc, élj Te is a lehetőséggel!
	
		&nbsp;


	&nbsp;

	
		Szórakozás


	&nbsp;

	A safari park szolgáltatásainak igénybevételét a belépőjegy tartalmazza, ezek használata nem jár külön költséggel. Ez alól csupán a büfé jelent kivételt, ahol a fogyasztást helyben, az árlap alapján szükséges rendezni. Továbbá az állatok etetése a safari park területén megvásárolt safari csemegével lehetséges.

	&nbsp;

	
		Autós safari
		Az autós safari kialakításával az volt a célunk, hogy a park állatait újra látogathassa a közönség. A belépőponton áthaladva, saját autóval lehet bejárni az állatok lakóhelyeként kialakított karámokat az erre a célra kijelölt nyomvonalon. Az autós safari keretében egzotikus és őshonos állatokkal is találkozhatnak a látogatók.
		A látnivalók között egyedülálló az itt élő fehér kenguru populáció. A safari park másik kuriózuma Magyarország legnagyobb alpakka gyűjteménye. Az autóból a helyben vásárolt safari csemegével etetni is lehet az állatokat.


	
		
			Állatsimogató
		
			Az autós safari park bejárása után, a parkoló mellett található az állatsimogató, amelyben egzotikus, őshonos és háziasított állatok is találhatók. A kisállatok megszokták az ember közelségét, a gyerekek is bártan simogathatják ezeket a példányokat. Az etetés mellett fényképezkedni is lehet a safari park állatsimogatójában.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Pónilovarda
		
			A gyerekek kikapcsolódását színesíti, hogy a safari park állatai közül a pónilovakra fel is ülhetnek. A vezetett pónilovaglás során új élményeket gyűjthetnek.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Dodgem
		
			Az Alföld legnagyobb dodgeme egyedi élményt nyújt a család minden tagjának. A kisebbek szülői kísérettel, míg a fiatalok önállóan is vezethetik az autókat.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Kisvasút
		
			A legkisebbeknek nyújt kiváló szórakozási lehetőséget a kisvasút, ami a safari park élményei mellett hozzájárul az egész napos kikapcsolódáshoz.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Körhinta
		
			A parkolóhoz közel található a körhinta. A gyerekek számára újabb élményforrást nyújt ez a vidámparki elem az egész napos szórakozás során.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Ugrálóvár
		
			A családok kisebb tagjai gazdagodhatnak újabb élményekkel az ugrálóvárban. Az önfeledt szórakozás ezen formája szintén díjmentes a belépőjeggyel rendelkezők számára.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Trambulin
		
			A kicsik az ugrálóvárban, a nagyobban a trambulinon gyakorolhatják akrobatikus mutatványaikat. A hálóval körülvett trambulin gyerekek és felnőttek számára egyaránt kikapcsolódási lehetőséget nyújt.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Pingpong
		
			Az autós safari bejárása után családi-, baráti mérkőzésekre, a szabályok megismerésére és a technika elsajátítására is lehetőséget nyújt ez a szórakozási forma. A pingpongasztalhoz biztosítjuk az ütőket és a labdákat is a játékos kedvű látogatók számára.
		
			&nbsp;
	
	
		
			Retro büfé
		
			A safari park területén található büfében a retro szendvicsektől az üdítőkig sokféle finomság megtalálható, ami az egész napos kikapcsolódás során energiautánpótlást adhat a család valamennyi tagja számára. 
	


	
		
			
				
					3 éves kor alatt: INGYENES
			
		
	


	
		
			
				
					Gyermek jegy ár 3-14 éves: 2400 Ft/fő
			
		
	
	
		&nbsp;


	
		
			
				
					Felnőtt jegy ár: 2900 Ft/fő
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					
			
		
	


	
		
		&nbsp;


	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Wenckheim-kastély Szabadkígyós]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6894255</link><pubDate>2022-04-23 12:24:14</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Örömmel tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy hosszú évek rekonstrukciós munkálatai után megszépült szabadkígyósi Wenckheim-kastély. A korhűen felújított kastélyban a Vendégségben Wenckheiméknél című interaktív tárlat várja az érdeklődőket.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya Békéscsabától 10 kilométerre, Gyulától alig 15 kilométerre lévő Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal.

	
		
			Kapcsolat
	


	Cím: 5712 Szabadkígyós, Áchim András utca 23.

	E-mail: szabadkigyosikastely@nofnkft.hu

	Telefon: +36 30 4301 810

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		
			JEGYÁRAK
	


	Felnőtt jegy: 3 000 Ft

	&nbsp;

	Helyi lakosoknak: 500 Ft
	&#9679; helyi lakos (lakcímkártyával kérjük igazolni)

	&nbsp;

	Kedvezményes jegy: 1 500 Ft
	&#9679; 6-26 év közötti fiatal
	&#9679; 62. életévét betöltött látogató
	&#9679; minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő

	&nbsp;

	Nagy családi jegy: 6 000 Ft
	&#9679;2 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig

	Kis családi jegy: 4 500 Ft

	&#9679;1 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig

	&nbsp;

	Csoportos jegy: 2 500 Ft/fő
	&#9679; minimum 15 fő esetén

	&nbsp;

	DÍJTALAN BELÉPÉSRE JOGOSULTAK

	6 év alatti gyermek

	70. életévét betöltött látogató

	Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője

	Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató

	Közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal

	Minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

	A kedvezményekre való jogosultságot kérjük igazolni!

	&nbsp;

	Felhívjuk a figyelmet, hogy az eddig ingyenes belépést biztosító újságírói igazolvány elfogadása megszűnt. A létesítménybe ingyenesen kizárólag az az újságíró léphet be, aki előzetesen bejelentkezett és engedélyt kapott interjú vagy forgatás készítésére.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bükki Csillagda ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6894252</link><pubDate>2022-04-23 12:17:19</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Bükki Csillagda a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csillagászati látogatóközpontja.

	Célja, hogy a tudomány, élmény, interakció hármasával a nagyközönség részére lehetőséget biztosítson arra, hogy a csillagászat mindenki számára érthetőbbé, befogadhatóbbá váljon.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Bükki Csillagda nyilvános, a nagyközönség számára belépőjegy ellenében látogatható intézmény. A különböző típusú belépőjegyek árát, az ezekkel igénybe vehető szolgáltatások körét, a nyitvatartási időt a hivatalos tájékoztató fórumnak minősülő www.bukkicsillagda.hu honlap tartalmazza, valamint a helyszínen is megtekinthető. A Bükki Csillagda komplex programja kb. kétórás. A komplex programok kezdő időpontjai 10.00, 12.00, 14.00. Javasoljuk, hogy minimum 15 perccel a program megkezdése előtt érkezzenek a helyszínre.

	&nbsp;

	
		
			
				
		
		
			
				
		
		
			
				
			
				&nbsp;
			
				&nbsp;
			
				&nbsp;
			
				&nbsp;
		
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Magyarország egyetlen autós safari és élményparkja]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6894251</link><pubDate>2022-04-23 11:56:04</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Richter Safari Park Nagykőrösön találta meg új helyét. A Magyar Nemzeti Cirkusz és más cirkuszok munkájából kivont vadállatok szép, hozzájuk méltó környezetben töltik megérdemelt pihenésüket a nemzetközi állatvédelmi irányelveknek megfelelően.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A hatalmas területnek köszönhetően az autós safari mellet rengeteg egyéb programmal várjuk a hozzánk látogatókat. Többek között vendégeink a harminc méteres óriáskerékről, a Safari Eye-ról a magasból csodálhatják meg az eléjük terülő látványt; az állatsimogatóban pedig az autóból kiszállva közvetlen közelről lehet megnézni vagy akár megsimogatni az állatokat. Emellett a cirkuszi sátorban artistáink színvonalas műsorszámokkal szórakoztatják a nagyérdeműt, a szabadban pedig elefánt tréningeket is láthatnak. A sok érdekes program és látnivaló után egy kellemes sétára is lehetőség van a területet körülölelő tó partján. A gyerekeknek kialakítottunk egy játszóteret, a büfében pedig hideg, meleg ételeket és italokat szolgálunk.

	

	&nbsp;

	
		
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;
	
		
			
				
					Áraink
			
		
		
			
				
					Felnőtt jegy 2990 Ft + kezelési költség (290 Ft) / fő
				
					Gyerek jegy 2500 Ft + kezelési költség (290 Ft) / fő
			
			
				
					Safari csemege 500 Ft / csomag
				
					Zseton 500 Ft / darab
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					Az árak tartalmazzák a Safari Parkba, a Dínó Parkba, a Mini Zoo-ba való belépést, illetve a bemutatóinkon (elefánt tréning, motoros bemutató, cirkuszi bemutató) való részvétel lehetőségét.
					
					Az Élményparkban lévő játékok használata és a Safari Eye zsetonhoz kötött, amelyet az Élményparkban külön lehet megvásárolni.
					
					Az állatokat kizárólag a parkban vásárolt safari csemegével szabad etetni.
					A parkban jelenleg csak készpénzes fizetés lehetséges.
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					
						
							Telefonszám
						
							+36 30 905 5201
						
							Cím
						
							2750 Nagykőrös, Pótharaszti út
					
					
						
							E-mail cím
						
							info@safaripark.hu
						
							GPS koordináta
						
							47.0531037,19.7232846
						
							&nbsp;
						
							Április 14. - Június 16. között hétvégén és ünnepnapokon
							Június 17. - Augusztus 28. között keddtől vasárnapig
							Szeptemberben hétvégén és ünnepnapokon
							Októberben hétvégén és ünnepnapokon
							
							Nyitvatartás: 10:00-18:00
							Az utolsó turnus 16 órakor indul.
						
							&nbsp;
					
				
			
		
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[20 éve együtt, keressük a ládákat!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891960</link><pubDate>2022-03-16 13:24:55</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A geocaching tehát alapvetően szabadidős tevékenység, természetbarát hobbi. A geocaching-et hazánkban a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE) képviseli.
]]></description><encoded><![CDATA[
	
		
			A geocaching (ejtsd: geokesing) lényege, hogy egy ládikát (ez a 'geocache', magyarul geoláda) egy játékostárs elrejt egy olyan helyen, amit felfedezésre, megismerésre érdemesnek tart, majd GPS-szel beméri a rejtekhely koordinátáit, és a bemutatandó látnivalóról egy ismertetőoldalt készít. A geoláda - jóváhagyás után - megjelenik a geocaching.hu honlapon, ahonnan a játékosok letöltik az adatokat saját GPS-ükre vagy mobiltelefonjukra, és megkeresik a geoládát.
		
			&nbsp;
		
			Maga a geoláda általában egy vízhatlanul záródó háztartási műanyag doboz, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy látogatói napló ('logbook'), egy játékismertető (elsősorban a véletlenül odatévedők számára), egy íróeszköz és néhány apró ajándék. A sikeres megtaláló beírja a látogatás időpontját és a játékban használt nevét a naplóba. A felnőtt játékosok számára többnyire a naplóban található jelszó a legfontosabb zsákmány, mivel ezzel tudják a geocaching.hu oldalon bejelenteni a találatukat és megosztani kalandjaikat. A gyerekeket elsősorban a láda kincsei hozzák lázba: a magukkal hozott ajándékért cserébe választhatnak valami hasonló értékűt a dobozból. A látnivaló, a ládához vezető túra pedig kicsinek, nagynak egyaránt élmény.
		
			Hiszünk benne, hogy valamennyiünkben él a kincskeresők ősi szenvedélye és valóságos izgalmat jelenthet egy ilyen játékban akár elrejtőként, akár keresőként részt venni. Ehhez az élvezethez járul még hozzá a helyzetmeghatározó kütyük (GPS-ek, okostelefonok) használatából eredő öröm, ami különösen a mobil, elektronikus ketyerék szerelmeseinek jelenthet további vonzerőt.
		
			A játék működésével kapcsolatban sok további kérdésre választ találhatsz a menüben és a FAQ-ban. Észrevételeidet, véleményedet szívesen fogadjuk akár emailben, akár a fórumokon.
		
			Jó vadászatot!
		
			
			Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület / MGKE
		
			&nbsp; &nbsp; 
		
			&nbsp;
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Harsány]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891408</link><pubDate>2022-03-09 08:46:37</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Megközelítés
	Harsányt Bp. felől a 3-as úton, a Harsány/Borsodgeszti leágazásnál letérve, Miskolc felől szintén 3-as úton a város legdélebbi elágazásánál letérve. Ki van mindenütt táblázva.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A falu központjában a "Zöld" ABC-nél kell elfordulni (el sem téveszthető, de: &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;58,171' E&nbsp;20°&nbsp;44,453' 139 m [GCHRSN+zoldabece]) a Dózsa György utcára, és azon menni végig amíg el nem érjük a tavat. Javaslom a kocsit a horgásztelep bejáratánál lévő parkolónál letenni (&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;58,369' E&nbsp;20°&nbsp;43,776' 140 m [GCHRSN+parkoló]), a tóhoz bejutni is itt lehet. Itt található egy tóparti étterem is.

	Harsány
	
	A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, ezek a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település : oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. Az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. A reformáció tanításai eljutottak e vidékre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban.
	A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.
	
	A falu néveredete:
	Nagy valószínűséggel, 11.század végén, 12.század elején, a magyar "hárs, hársfa" főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. A település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka.
	
	(forrás: Wikipedia)

	A tavak
	Harsány határában három halastó van. (Régen volt még kettő a domb túloldalán, mára elmocsarasodtak.) Az alsó, faluhoz legközelebbi tónál utóbbi években komoly fejlesztéseket hajtottak végre, szép töltés épült rajta pihenőhelyekkel, helyben váltott engedéllyel lehetséges a horgászás is. Nem volt ez mindig így, régen államilag halászták, majd a rendszerváltás után, kilencvenes évek elején sok gazdája volt, amiből annyi látszott, hogy évente kb kétszer lecsapolták (csak az alsót), majd gondoltak egyet, feltöltötték újra. Közben a zsilip aljában halomban álltak a haltetemek... Régen úszó-csónakázó tavat akartak csinálni belőle, azóta kiépített horgászparadicsom létesült itt.

	&nbsp;

	Más
	Szép kilátást és panorámát a falu két oldalán a dombokról lehet fotózni, amin a tó is rajta van a katolikus temető dombja a későbarokk templommal (&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;58,022' E&nbsp;20°&nbsp;44,668' 166 m [GCHRSN+Templom]). A helyi virágosnéni szerint sok átutazó idegen jár fel oda fotózni :)
	Érdekes még egy séta az Ady utcán (a zöld ábécénél a főútról lefordulva az első utca jobbra), hangulatos pincesor. Sajnos több ház már omladozik, vagy eltűnt, de még így is hangulatos tud lenni. Az utcában van a régi érsekségi uradalmi épület, jelenleg felújítás alatt, elvileg tájház lesz a helyén. A pincéje akkora, hogy a lovasszekér is ott fordult meg benne.

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 

	
		&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mátyás király kútja és a Jegesbarlang]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891167</link><pubDate>2022-03-03 09:09:17</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Pálházát Telkibányával összekötő országút mellett találhatunk az Erdész-Bányász Barátság Pihenőre, ahol járművünkkel meg tudunk állni &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;29,330' E&nbsp;21°&nbsp;24,220' 280 m [GCMKJB+parkoló].
	A pihenőtől a célunk felé haladva először az emléktárót láthatjuk. Az országúton óvatosan haladjunk át! A másik oldalon a  SO jelzést követve kicsit lépcsőznünk kell, és a hidakon átjutva érjük el a forrást, a sírt és a barlangot, egyszóval az emlékhelyet.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Mátyás király-kút
	Mátyás Király idején a falu fénykorát élte. Híres Fekete Seregének finanszírozását részben az itt bányászott arany jelentette. Uralkodásának kezdetén gyakran járt Kassán és környékén. (Első feleségével - Podjebrad Katalinal - kötött házasságát is innen intézte.) Többször járt Telkibányán is, hiszen történetírója is megemlékezik az itteni bányászatról és vártemplomról. Többször járt Telkibányán is, hiszen történetírója is megemlékezik az itteni bányászatról és vártemplomról. A király sokat vadászott a környéken, és ez a terület pihenőhelyül szolgált a számára. Talán ez miatt nevezték el a forrást Király-kútnak. A Mátyás király-kút nevet megválasztásának 550-ik évfordulóján kapta
	
	A még ma is jéghideg vizet adó forrást és Szép Ilonka sírhelyét Tóth Bálint gönci útbiztos építette ki 1932-ben. Az esőbeálló, szalonnasütő helyek, pihenőpadok, a patakon átvezető hidak igazi feledhetetlen élményt nyújtanak a kirándulóknak.
	
	Jegesbarlang
	A jegesbarlang a 375 m magas Király-hegy északi lejtőjének lábánál fekszik 290 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés tulajdonképpen nem is a barlangban, hanem a mesterségesen kialakított üregben történik. Eredetileg kutatótárónak vájták a XVIII. században, de ércet nem találtak. A táró mai formáját és méretét többszöri bővítés által nyerte el: a főágat kiszélesítették, 23 méter hosszúra növelték, és a jobb oldalán egy 5 méteres mellékágat vágtak még hozzá. A bővítéssel és egy nagyobb bejárat kialakításával a barlang eredeti mikroklímája végérvényesen megváltozott, így a mennyezetet és az oldalfalakat borító ácsolaton nagyméretű jégcsapok helyett azóta néhány centiméteres, zúzmarára emlékeztető jégkristályok képződnek; kisebb méretű jégcsapokat leginkább a barlang alján találunk a januártól május végéig terjedő időszakban.
	
	Különleges természeti jelenség
	Geológiai és domborzati tényezők speciális összhatásának eredményeképpen jön létre ez a különleges természeti jelenség, mely ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban, egész Európában egyedülálló. A Király-hegyet alkotó riodácit nevű vulkanikus alapkőzet fagy hatására könnyen aprózódó tulajdonságával járul hozzá a jegesedés kialakulásához. A töredezetté vált kőzetréteg repedéshálózatán keresztül a tavasszal elolvadt hó és a lehulló csapadékvíz befolyik a hegy belsejébe, ott összegyűlik és a téli hideg hatására megfagy. Az így keletkezett jégréteg a fölötte lévő repedéshálózatot kitöltő levegőtömeget alulról folyamatosan hűti, emiatt a felszínen a hegyoldal átlaghőmérséklete éves viszonylatban 10-15 °C-kal alacsonyabb a völgytalpban mérhető léghőmérséklettől. Az alacsony felszíni hőmérséklet kialakulásában az északi kitettségű meredek hegyoldal és a hegy lábánál kanyargó szűk patakvölgy is jelentős szerepet játszik.
	
	Tavaszi jegesedés
	A jegesbarlang hőmérsékleti viszonyai kiegyenlítettek: télen a legnagyobb hidegben sem süllyed -7°C alá a hőmérő higanyszála; nyári kánikula idején viszont ritkán mérhető 6°C-nál magasabb hőmérséklet. A napi hőingás sem jelentős, nyáron 1°C, télen 4°C körüli értéket mutat. Bár a barlangban már decemberben 0°C alá süllyed az átlaghőmérséklet, januárban és februárban a levegő alacsony nedvességtartalma miatt nagyon kevés jég képződik. Az intenzív jegesedés márciusban kezdődik el, és általában április elejéig-közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma magas. Április második felétől már az olvadás jelei kezdenek mutatkozni; a barlangban lévő jég általában június közepére olvad el teljesen. A folyamatos jegesedés a terület vegetációjára is hatással van: a forrás és a jégbarlang környékén számos olyan védett virágos növényfaj él, melyek eredeti termőhelye a Kárpátok jóval magasabb régióiban helyezkedik el; úgy mint: ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile), havasi ribiszke (Ribes alpinum), havasalji rózsa (Rosa pendulina). Így a Király-kút környéke magashegyvidéki-alhavasi növényfajai révén egyike a Tokaj-Eperjesi hegység kiemelt figyelmet és védelmet érdemlő reliktum jellegű területeinek. Jelenleg kiépített, de nem látogatható, az erdészet kezelésében, csemete és magtárolóként működik.
	
	A sír
	Mátyás királyról számos történet, monda kering, melyek közül soknak színhelye a Zemplén. Ezek egyike Mátyás király és Szép Ilonka románcáról szól, melyről
	Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály is írt költeményt. A legenda szerint a lány itt halt meg bánatában, és itt temették el.

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		&nbsp;
	
		
			Királykút pihenő ismertetőtáblája
		
			
		
			
				Bejárat
			
	
	
		&nbsp;
	
		&nbsp;


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bélapátfalvai Ciszterci Apátság]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891134</link><pubDate>2022-03-02 08:46:20</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A nemzetközileg is elismert kulturális értéket képviselő Bélapátfalvai ciszterci apátság épületén három kor különböző építkezési stílusát fedezhetjük fel.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A történeti adatok szerint a templom építése meglehetősen elhúzódhatott. Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, majd az építkezést megszakította a tatárjárás, ami magában a templomban azonban nem okozhatott nagymértékű pusztítást, hiszen &#8211; a kutatás jelenlegi állása szerint &#8211; csak főfalainak nagy része állt még boltozat nélkül.

	Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot, ezért az apát kérésére a király a helyreállításra a Poroszlón lévő tiszai vám jövedelméből a nagyobb só szállító szekerek után négy darab kősó értékét, a kisebbek után pedig két dénárt engedélyezett az apátságnak. 1383-ból is van építési adat, mikor is az apátfalvi jobbágyoknak a templom építkezéseihez tizenhét szekérre való fát kellett beszállítaniuk.

	A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült.

	A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő, 1720-ban is romként írják le. 1732-ben kezdték meg a templom barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott.&nbsp; A felszentelésre csak 1745-ben került sor.

	Az orgona 8 regiszteres, egy manuálos, Szabó Ferenc egri orgonaépítő készítette 1775-ben.

	A latin keresztet formázó apátsági templomot legkönnyebben Bélapátfalváról, az Országos Kéktúra jelzését követve érhetjük el.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp; 

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lak-völgyi tó - Bélapátfalva]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891133</link><pubDate>2022-03-02 08:40:27</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Lak-völgyi tó hazánk egyik legmagasabban, 350 méterrel a tengerszint felett fekvő tava.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Bemutatkozás

	Bélapátfalván, 2,3 hektáros nyugodt környezetben található a Lak-völgyi tó. Magyarország egyik legmagasabban a tengerszint felett fekvő tava, a maga 350 méterével. A Bükk-hegység egyik sávjában jött létre, mégpedig az erdőhatár és a patakvölgyek között.
	&nbsp;
	Szolgáltatások
	
	A tó tavasszal és ősszel remek hely a horgászatra, ahol számos időt lehet eltölteni a festői látványt nyújtó tó világában. A pecázás mellett nyáron a kijelölt fürdőhelyeket strandolók lepik el, akiknek a hűsítő fürdőzésen túl lehetőségük van szalonnát sütni, bográcsozni és kempingezni is. A tél beálltával, a befagyott tó vizén korcsolyázni is lehet.
	
	A parton kihelyezett padok alkalmasak a pihenésre, a madarak csicsegésének hallagatására és a tájban való gyönyörködésre.
	
	Az aktív kikapcsolódást kedvelők pedig a hegyi kerékpározást szokták leginkább preferálni.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Cigándi hagyományok]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891102</link><pubDate>2022-03-01 12:04:03</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Cigándon a körforgalomnál fordulj be a Fő utcába &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;15,798' E&nbsp;21°&nbsp;53,506' 102 m [GCCIGA+letérés]. Ebben az utcában a múzeum előtt megállni tilos, de parkolni letérhetsz jobbra a kapuja elé itt: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;15,484' E&nbsp;21°&nbsp;53,548' 100 m [GCCIGA+forduló], ám sáros időben ajánlatosabb az innen mindössze 150 méterre lévő Művelődési Ház kiépített parkolóját &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;15,539' E&nbsp;21°&nbsp;53,542' 100 m [GCCIGA+parkoló] választani. Újabban a bővítési munkálatok részeként egy-két (pl. mozgáskorlátozottak számára kijelölt) szilárd burkolatú parkolóhelyet is kialakítottak közvetlenül a múzeum főkapuja előtt.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Cigánd a Tisza szabályozása előtt vízzel, mocsarakkal körülvett, öt dombra épült település volt (innen a fentebb említett, máig megmaradt dimbes-dombos jelleg), és az itt élő, nádtetős, patics- vagy sárfalú házakban lakó emberek mindennapjait sokáig a természet, a Tisza, a földművelés és állattartás határozta meg. Minden természetes nyersanyagot (nádat, gyékényt, fűzfavesszőt, stb.) felhasználtak hétköznapi eszközök, például szék, teknő, kosár készítésére. Nem csoda hát, hogy gazdag népművészeti kultúra alakult ki a Bodrogközben is, ám ezen belül is a szőtteskultúra az, ami - Paszabhoz hasonlóan - Cigánd nevével leginkább összefonódott az idők folyamán. A kiállítás egy része ezt a hagyományt célozza bemutatni.
	De ne siessünk előre! Vegyük szemügyre először a házat, mely az 1900-as évek legelején épülhetett, és a paraszti polgárosodás folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg. Mai formája egy régi fénykép alapján végzett rekonstrukció eredménye. Négy helyiséget találunk benne, ezek közül két enteriőr a régi funkciójának megfelelően van berendezve, a harmadik a szőttesszoba, a negyedikben pedig helytörténeti kiállítás működik, ahol megtekinthető többek között az imént említett fénykép is.
	A gyűjtemény viszonylag kis gyűjtőterületről (környező települések) származik, a tárgyak többségét adományként bocsátották a múzeum rendelkezésére, ezért - összehasonlítva más falumúzeumokkal (pl. nyíregyházi) - talán szerénynek hat, ám folyamatosan bővül, sőt máris kinőtték a kereteiket, újabb helyiségekre, épületekre lenne szükség. Ehhez pályázatok útján próbálnak anyagi forrást biztosítani.
	
	Ha belépünk az ajtón, jobbra találjuk az utcafrontra néző "első házat", más néven tisztaszobát. Jellemző rá az újabb asztalbútorok és a régi sátoraljaújhelyi festett bútorok (például az 1887-ből való nyoszolyóláda, és az 1905-ben készült karosláda) keveredése, és a párhuzamos szobaelrendezés. A falakat hollóházi és telkibányai keménycserép tányérokkal, valamint családi, illetve I. világháborús fényképekkel, emléklapokkal díszítették. Egy szekrényben láthatjuk, hogy régen egy módos leány mennyi textíliát vitt magával a házasságba - lepedőket, falvédőket, vőfélykendőket, gyúrókötőket, stb. A kiállított citera kapcsán megemlítette Marika néni, hogy Cigándon gazdag néptánckultúrát is ápolnak - sőt, működik itt citerazenekar is.
	
	A pitvarkonyha teljes egészében rekonstrukció. Négy bolthajtás tartja a kemence fölött lévő szabadkéményt. A lapos kemencéhez a szája fölé rakott vasplatnival és sütővel is ellátott takaréktűzhely, és az oldalához toldott katlan kapcsolódik. Ezeket egy idős cigándi ember építette, aki kőműves édesapjától leste el gyerekként a kemenceépítés fortélyait. Az első bolthajtást keménycserép tányérok díszítik, míg a hátsó falat, sárospataki tányérok és tálak.
	
	A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi, széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. Hamarosan országosan, sőt nemzetközileg is ismertek lettek. Az országból különböző megrendelések érkeztek, így lett aztán a szőttesből piaci áru és a szövésből kenyérkereső foglalkozás.1968-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet.
	
	A ház negyedik helyisége, a helytörténeti kiállítótér, a falu múltjáról és nagyjairól emlékezik.
	
	A ház hátsó részében (a valamikori istállóban) jelenleg alkotóház, hagyományőrző foglalkoztató terem működik ahol nyaranta nagy sikerrel szervezik általános iskolás gyerekeknek a honismereti tábor egyes foglalkozásait (dolgoznak szövőszéken, nemezelnek, stb.).
	
	Az udvaron még két épület található, egy kamra, mezőgazdasági eszközökkel, egy szekérrel és egy kemencével, a másik egy "táncpajta", amit főleg nyári programok, fesztiválok és esküvők megrendezésére használnak. Később terveznek még építeni istállót, kukoricás kast, disznóólat és gémeskutat is a ház köré.

	&nbsp;

	Próbálj ki egy tájházat
	
	Nem messze a falumúzeumtól egy kis domb tetején találjuk a cigándi bíró egykori lakóházát &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;15,421' E&nbsp;21°&nbsp;53,362' 120 m [GCCIGA+tájház, szállás], mely a 19. század végét idéző környezetben tájházként, de egyben ifjúsági szállásként is várja a vendégeket. A télen-nyáron használható épületben 2db hatágyas szoba, egy nagy társalgó és egy konyha található, ezen kívül az udvaron 50-60 fő sátras elhelyezésére van lehetőség, de találunk itt kiépített tűzrakó helyeket és egy kemencét is. Szemben a tájházzal, egy étteremben, étkezési lehetőség is van. Bővebb felvilágosításért hívd a 06/47/534-031-es, vagy a 06/47/334-092-es számot.

	Képek a tájházról

	
		Pitvarkonyha
	

	

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Felsőbácska kapuja  Bácsalmás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6891021</link><pubDate>2022-02-28 09:37:58</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565&nbsp;mm).
]]></description><encoded><![CDATA[
	Látnivalók:

	A Csauscher palota &nbsp;N&nbsp;46°&nbsp;7,547' E&nbsp;19°&nbsp;19,851' 120 m [GCBACS+palota] neobarokk stílusban, 1925-26-ban épült Kóbor Ferenc bácsbokodi építőmester közreműködésével.
	
	A klasszicista stílusban épült bácsalmási római katolikus templom
	&nbsp;N&nbsp;46°&nbsp;7,551' E&nbsp;19°&nbsp;19,897' 120 m [GCBACS+templom].
	
	A templom kertjében található egy viacolorral kirakott magyar címer
	&nbsp;N&nbsp;46°&nbsp;7,544' E&nbsp;19°&nbsp;19,901' 120 m [GCBACS+címer].
	
	A városban megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában &nbsp;N&nbsp;46°&nbsp;7,586' E&nbsp;19°&nbsp;19,852' 120 m [GCBACS+gyujtemeny] található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.

	Egy kis történelem:
	Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi.
	
	1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott.
	
	Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg.
	
	Az 1890-es évektől hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szőlőt telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe.
	
	A meggazdagodott birtokosok és kereskedők pénzintézeteket, ipari üzemeket (gőzmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat működtettek. A vezető értelmiségi réteg kialakulása pezsdítően hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök.
	
	A fejlődés az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdődött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsősorban a szabad női munkaerőre épültek.
	
	A település kommunális fejlesztése is ebben az időben kezdődött (vezetékes vízhálózat, levezető árokrendszer, új strandfürdő, út és járdaépítések, sütőüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentős volt a magánerős lakás- és házépítés. A beruházások döntően a termeléssel összefüggő ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termelőszövetkezet, könnyűipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult.

	&nbsp;

	
		Csauscher palota
	

	
		Címer
	

	
		Templom
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[PINTÉR MŰVEK HADITECHNIKAI PARK  ( KECEL)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890970</link><pubDate>2022-02-27 09:21:55</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A több ezer katonai, harcászati eszközt bemutató múzeum négy részből áll: fegyvermúzeum, tüzérmúzeum, makettház és a leglátványosabb rész, a szabadtéri hadiipari bemutató.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A szabadtéri kiállításon tekinthetők meg a Magyar Honvédségben eddig használt különböző harci eszközök, például a T-34-es harckocsi, páncélozott harci járművek, rakétakilövő állások, lokátorok, föld-levegő, levegő-levegő rakéták, a MiG-15-ös repülőgépektől a MiG-23-as, SZU-22-es, L-39-es repülőgépekig, csata- és csapatszállító helikopterekig, a megszűnt folyami flottilla hajóinak különféle típusáig minden.
	Az egyik legérdekesebb eszköz az SS-24 ballisztikus rakéta, amely eredetileg hat nukleáris robbanófejet tudott - szerencsére: csak volna - célba juttatni kb. 12.000 km távolságra. A rendszerből kivont és hatástalanított rakéta 2005. november 7-én érkezett Ukrajnából és november 15-án került felavatásra.
	2004. október 8-a óta egy SAAB J-35 VIGGEN is gazdagítja a kiállítást. A vadászgépet a Avéd Légierő Múzeuma ajándékozta a múzeumnak.

	A Pintér Művek székhelye Kecelen, a Duna&#8211;Tisza közén fekvő, Bács-Kiskun megyei, 9000 lakosú kisvárosban található. A vállalatot egy helyi iparos, Pintér József alapította 1978-ban. Ez volt az egyik legelső hazai magánvállalkozás. A jelenlegi üzemkomplexumot 1989-ben avatták fel, s jelképe lett a magyarországi rendszerváltásnak. 2014. április 21-én, az alapító halála után fia, Pintér Csaba vette át az irányítást és lett a vállalat tulajdonosa.

	
		Harckocsik sora
	

	
		Katonás rendben :))
	
		
	
		KEDVES LÁTOGATÓINK!
	
		A Haditechnikai Park jelenleg zárva tart,
	
		(nyitás : márciusban)
	
		
		
			
				
					
						Haditechnikai Park
				
			
		
	
	   
	
		
			&nbsp;
	
	
		PINTÉR MŰVEK HADITECHNIKAI PARK
	
		A nyitvatartási idő: minden nap (hétvégén és ünnepnapokon is)&nbsp;10:00 &#8211; 16:00&nbsp;
	
		Kövessen minket Facebookon és Instagramon: /haditechnikaiparkkecel


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nagykőrös]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890933</link><pubDate>2022-02-26 08:26:04</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton. Az Alföldön, a Duna&#8211;Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő,[3] uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik legpatinásabb városa, kb. 25.000 lakóval. A város a kőrisfáról kapta a nevét. Az idegennek Nagykőrösről elsősorban a konzervgyár jut eszébe (ami már tönkrement), valamint sokan tudják azt, hogy van itt egy tanítóképző főiskola, valamint megáll itt a Szeged-Budapest gyorsvonat. Most néhány olyan dolgot mutatnék be, ami legalább annyira fontosak, mint az imént felsoroltak.
	
	Történelmébe, földrajzába most nem mennék bele, akit érdekel, az hasznos információkat talál e témákban a http://www.nagykoros.hu/index.php?t=varosunk oldalon. Nagykőrös történelméből egyetlen momentumot emelnék ki: itt tanított 1851 és 1860 között Arany János, és az ő költészetének egyik csúcspontja volt ez az időszak. De mellette számos más nagy tudós is tanított itt ugyanebben az időszakban. 1854-ben az idelátogató Jókai Mór így írt erről később: "A fiastyúkban sincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt..."
	
	Erre a nagykőrösiek nagyon büszkék. Arany Jánosról nevezték el a gimnáziumot, a mellette levő általános iskolát, a kultúrházat, az ifjúsági házat, a múzeumot stb., de a "versenyszférában" is vannak Aranyról elnevezett boltok (gyógyszertár, könyvesbolt, kerékpárbolt, ...) Az élelmiszeripari szakközépiskola névadója Toldi Miklós, a település egyik partnervárosa mi lenne más, mint Nagyszalonta. Most jómagam is beállok a "sorba": a sétát Arany Jánosról neveztem el.
	
	Viszont Arany János (és a többi tudós is) kényszerként élte meg nagykőrösi éveit, mintegy ide menekülve a Bach-korszakban. Itt viszont elzártnak érezte magát. "Pestezhetném" - írta egyik levelében.

	Nagykőrösön szinte minden látnivaló a központban van, és fordítva: a központban szinte minden látnivaló. Egymás mellett vannak a református intézmények épületei: a templom, az általános iskola, a gimnázium és a tanítóképző főiskola. A főiskola mellett található a bíróság és a posta épülete, majd továbbhaladva a római katolikus templom. A most felsorolt épületek körbefogját a városházát és a polgármesteri hivatal épületeit, az út túloldalán pedig a művelődési központ ("költői" kérdés: vajon kinek a nevét viseli?) látható. Itt található a buszállomás "lyukas" épülete is. Ezen épületek (majdnem) mindegyike műemlék- és városkép-jellegű épület. Természetesen több szobor is található itt: Kossuth, szabadság (olyan kommunista féle), Arany (a református templomkertben), világháborús, és van egy kisebb szökőkút is.

	A zsinagóga épülete azon kevés épületek egyike, amely nem a szűkebb értelembe vett központban található, mégis, városkép jelentőségű, érdemes megnézni. A &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;1,955' E&nbsp;19°&nbsp;46,603' 119 m [GCNKAS-2] ponton található a bejárata.

	A központból a ceglédi úton kifelé haladva találjuk a múzeum épületét, előtte az 1850-es években Nagykőrösön tanított művészek, tudósok szobrai, mögötte a Cifra-kert, a Cifra Csárda, az út túloldálán pedig az úgynevezett csónakázó tó található. (Az út túloldalán található nagy épület a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola épülete.)

	A város mellett található a gát a Körös érrel, ahova szívesen mennek ki az emberek egyet sétálni.

	&nbsp;

	
		Tudósok szobrai a múzeum előtt
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	
		
			Cifra kert ősszel
		
			
		
			&nbsp;
	


	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hejcei legendák]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890905</link><pubDate>2022-02-25 13:10:12</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Régen a tulajdonneveket nem csak úgy kitalálták, mindennek jelentése volt. Így lett Kováts a kovács, így lett Mészáros a hentes és így született a hejcei Borsó-hegy neve is.Abaúj-Torna vármegye fontos kereskedelmi útja vezetett Hejce mellett, Göncön és Kassán át Lengyelország felé, a tokaji bor és a só útja volt ez, innen az elnevezés. Ezen az úton változott Bibliává a bor
]]></description><encoded><![CDATA[
	A térség híres bortermelő vidék volt, így nem csoda, hogy a település szinte minden házához tartozik pince. A püspöki kastélyhoz tartozó pince pedig különleges szerepet kapott a második világháború idején, ugyanis itt rejtették el a kassai Szent Erzsébet székesegyház szárnyas oltárát, és a városi múzeum kincseit. A helyieknek sikerült megőrizni az értékeket, mert ma az eredeti helyükön tekinthetőek meg.

	A hejcei kastélyt gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette annak a Fellner Jakabnak a tervei alapján, aki az egri líceumot is tervezte. Először az egri, majd a kassai püspök használta nyaralóhelyül. Volt egy szóbeszéd, miszerint az egyházi vezetőket ide száműzték, akik nem akartak a politikai akaratnak behódolni. Akiket pedig a püpöki karban maradtak, fenyegették azzal, hogy egyszer úgyis Hejcére kerülnek. Az itt lakók nem élvezhették a nyugalmat, ugyanis figyelték minden léptüket, és hallgatták minden szavukat. Olyan komoly lehallgató rendszert üzemeltettek a kastélyban, hogy az akkori elektromos rendszer nem bírta a terhelést.
	Az épület manapság már nem látogatható, pedig a kápolnájáról ódákat zengenek.

	A Borsó-hegy egyébként a maga 747 m-es magasságával egyik teljesítőpontja a Zempléni 700-as túramozgalomnak, bár utóbbi időben nem a pecsételés miatt járnak arra a turisták. Nem gondoltuk volna, hogy zarándokhely lesz a hegy, és a történetéhez vér fog tapadni, de itt történt az a repülőgép-katasztrófa, ahol 42 szlovák katona vesztette életét 2006-ban 15 km-re az otthonuktól. A hegytetőn kopjafák, a faluban egy szobor emlékezteti az arra járót a tragédiára.

	
	
		
			Élénk kulturális élet folyik itt, a művésztábor már több, mint 25 éves múltra tekint vissza, a kommunikációs és színjátszó tábor középiskolásoknak most bontogatja szárnyait.
		
			A településen több szálláshely is található, a vidéki környezetbe illő, de minden kényelemmel felszerelt egységek.
		
			Hejce tündéri kis zempléni falu, amit a Szerencs-patak szel ketté, és az azon átívelő barokk kőhidak igazi mediterrán hangulatot idéznek. Egy séta erejéig mindenképp érdemes meglátogatni, de ha a csillagtúránk központjául választjuk, akkor sem csalódunk.
		
			Két templom van a faluban, egy katolikus &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;25,339' E&nbsp;21°&nbsp;16,763' 286 m [GCHEJC-1] amelynek a tornya már messziről látszik, ha közeledünk a bekötőúton, és egy református templom &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;25,563' E&nbsp;21°&nbsp;17,214' 270 m [GCHEJC-2] kissé eldugva a fák között, amelynek a harangtornya érdekességképpen a templom felett, külön épületként található.
		
			református templom különálló harangtornya
		
			
				Kis híd a Szerencs-patak felett
			&nbsp; 
	
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tállya, Európa közepe ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890880</link><pubDate>2022-02-24 19:17:45</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Tudod, hogy hol van európa közepe? Tállyán! Az egyik (hány lehet még?).
	Ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falucskában található egy faragott szobor, melynek talapzatáról lehet megtudni, hogy itt van "Európa mértani középpontja"! Az információ inkább érdekes, mint valós!
	Ettől függetlenül állítom, hogy ez a falu megér egy kis kitérőt önmagáért, nem csak "centrális" helyzete miatt!.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Gépkocsival, kerékpárral a 37-es útról könnyen elérhetjük a Szerencshez közeli települést, amelynek vasútállomása a Szerencs - Hidasnémeti vonalon fekszik.
	Már az őskorban lakott hely volt. Nevét, mely az Árpád-kori oklevelekben Thollya alakban fordul elő, váráról kapta, melynek omladékkal és növényzettel borított maradványai a község északkeleti határában, az Óvár-dűlőben emelkedő hegytetőn ma is látszanak.
	A XVII. században már a várost is kőfal keríti két nagyobb és több kisebb kapuval. A XVII-XVIII. században hosszú ideig Rákóczi-birtok volt, a szabadságharc leverése után Tállya is először a Trautsohn családé lett, majd 1808-tól I. Ferenc császár a herceg Bretzenheim családnak adományozta.
	A történelem sok neves alakjának emléke kötődik a faluhoz, amit valószínűleg kiváló hegyaljai borának is köszönhet. A tállyai temetőben nyugszik Lavotta János (1764-1820) híres hegedűs és zeneszerző, a településen született Zempléni Árpád (1865-1919) író, költő, és itt keresztelték meg Kossuth Lajost az evangélikus templomban (2. pont).
	2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.
	Nem sok hasonlóan épített településen voltam még. A sok egymáshoz, egymásra épített házacska sajátos hangulatot teremt. Minden második portán pincészet várja a vándort. Itt vezet át a borút (nem véletlenül). Ha teheted ne autóval menj, vagy vigyél magaddal sofört is. Megéri!
	..
	Néhány pohár után már biztos lehet benne mindenki, hogy ez a hely az igazi középpont.
	Mindenki egészségére!

	&nbsp;

	
		Madár Európa közepén
	&nbsp; 
	
		
			Templom a légből (Civertan)
		


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Monoki körút ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890832</link><pubDate>2022-02-23 08:52:19</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A községben született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos. Bár alig nyolc hónapot töltött szülőfalujában, a falut pusztán születésének ténye nemzeti emlékhellyé teszi.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A község:
	
	Monok, a mintegy 1900 lakosú község, a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a Szerencsi-dombság lankás tája oltalmában, a hegyek koszorúzta tágas Hideg-völgyben fekszik, Szerencstől 12 km-re, északra. Megközelíthető a 37-es útról Szerencsen, Bekecsen át.
	
	A kitűnő klímájú településről szép kilátás nyílik a környező hegyekre: a Tátrára, az Aggeleki-karsztra és a Zemplén nyugati részére.
	
	A község nevének eredetére kétféle magyarázat is van a köztudatban. Egyik szerint Monoch személynévből származik, másik szerint a szláv monah, azaz barát, szerzetes szó az alapja. A falu már a XIII. századi írásos feljegyzésekben is szerepel. A települést a törökök a XVI. században teljesen felégették, majd a század végén újra betelepült.
	
	A középkorban a XIV. században a falu legjelentősebb birtokosa a Monaky család volt. A birtokuk a XVI. század végén az Andrássy családé lett, majd házasság révén a birtok a XIX. században a Széchenyi családra szállt.
	
	A községben született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos. Bár alig nyolc hónapot töltött szülőfalujában, a falut pusztán születésének ténye nemzeti emlékhellyé teszi.
	
	A község nevezetességei:
	
	Kossuth Lajos szülőháza
	
	Az 1780-1782. között emelt épület a XIX. század elején Anrássy István gróf tulajdonában volt. A copf stílusú, uradalmi tisztilakot a XIX. század elején bővítették szárnyépületekkel. Ebben az épületben született Kossuth Lajos.
	A Kossuth-ház főépületének homlokzatán 1911. május 27-én helyezték el Kossuth Lajos emléktábláját. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár.
	Az épületben 1949. óta emlékmúzeum működik. Az emlékmúzeum a Kossuth kultusz ápolásának egyik központja. Bemutatja életútját, a család használati tárgyait, a korabeli bútorokat. A jelenlegi kiállítás 1994-ben, Kossuth halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg.
	Az emlékmúzeum nyitva K-V 9-17
	November 1. és február 28. között előzetes egyeztetés szükséges a látogatáshoz. T: 47/356-039 (üzenetrögzítő) vagy 47/356-187
	
	Monaky kastély &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;12,596' E&nbsp;21°&nbsp;8,845' 191 m [GCMNK+épület]
	
	A község központjában található a Monaky család várkastélya, az ún. Kiskastély (Széchenyi u. 12.). Ez XIV. századi gótikus épület, ami a XVI. és XVII. században reneszánsz, majd a XIX. században klasszicista elemekkel bővült. A XVI. században bástyás erődfallal vették körül. A bejárata felett a család címere látható. Az épület alatt kb. 500 m hosszú pincerendszer van. A kastélyt 2004-2008 között helyreállították. Kastélyszállóvá alakítása folyamatban volt, sajnos jelenlegi tulajdonosai megint nem viselik túlzottan gondját.
	
	Andrássy kastély &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;12,550' E&nbsp;21°&nbsp;9,145' 191 m [GCMNK+iskola]

	A barokk Andrássy kastély ( Kossuth Lajos u. 15.) 1750. körül épült, majd a XIX. században klasszicista stílusban részben átalakították. Dísztermének XVIII. századi freskója a négy világtájat, valamint pipázó, zenélő alakokat ábrázol. A kastélykápolna 1771-ben készült el. A kastélyt Andrássy Dénes 1908-ban a Gyermekvédő Ligának ajándékozta, melyben 1914. óta iskola működik.
	A kastély gondozott kertjében 1960. óta, áll Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, Kossuth Lajos egész alakos bronzszobra.
	
	Sarlós Boldogasszony római katolikus templom &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;12,526' E&nbsp;21°&nbsp;8,948' 200 m [GCMNK+templom]
	
	1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. Ebben őrzik Szent Orbán vértanú ereklyéjét. Az ereklyét a pápa gr. Andrássy István kérésére ajándékozta a falunak 1773-ban, hogy védje meg a szőlőtáblákat a fagytól és a jégveréstől. A templom alatti kriptában kegyúri temetkezési hely van.
	
	Református templom
	
	Az 1799-ben épült templomban őrzik a Kossuth emlékharangot.
	
	Kálvária hegy
	
	A kegyhelyként ismert Kálvária hegy tetején 1910-ben építettek egy nagyméretű kápolnát.
	Szent kereszt búcsújáró hely, ahová szeptember harmadik vasárnapján messze földről zarándokolnak a hívő emberek.
	
	Ingvár tó &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;11,775' E&nbsp;21°&nbsp;7,415' 140 m [GCMNK+horgász hely]
	
	A község közelében, tőle délnyugatra, az Ingvár hegy tövében a Gilip patak völgyzáró gátjával festői szépségű víztározót alakítottak ki, ami horgásztóként szolgál.
	
	Monok környékét gyönyörű erdők borítják. A dombok gyalog, kerékpáron könnyen elérhetők. Ha figyelmesen sétálunk, nem kizárt, hogy vörös jáspiskőre, vagy opálra bukkanunk.

	&nbsp;

	
		Az Andrássy-kastély
	

	
		A Monaky-kastély
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szerencsi Rákóczi vár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890811</link><pubDate>2022-02-22 12:49:16</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A köves-hegy déli lábánál elterülő mocsaras területen, egy mesterségesen feltöltött szigeten, a bencés apátság épületeinek átalakításából építették 1557-1558-ban a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várat.
	A helység neve először IV. Béla király egy 1247-ben kiadott adásvételi szerződésében fordul elő.&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;9,662' E&nbsp;21°&nbsp;12,172' 103 m [GCSZER+parkoló]
]]></description><encoded><![CDATA[
	A falut 1461-ben Boldogkővár tartozékai között sorolják fel, melynek 1507-ben Szikszói Péter volt a kegyura.
	II. Ulászló uralkodása alatt Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd Monoszlai Péternek, 1532-ben pedig Bebek Ferencnek adományozta, aki 1549-ben öccsének Jánosnak adta.
	Szapolyai János vezére, Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556-ban Szerencset elfoglalta, az apátot elűzte, és az apátságot várrá alakította át. Ez azonban nem tetszett a császáriaknak, 1559-ben I. Ferndinánd vezére Pethő János ostromolta a várat, de elfoglalni nem tudta. Többszöri támadás után Balassa Menyhért vette be 1565-ben és ezzel Szerencs királyi birtok lett.
	Rudolf király a várat és uradalmát 1583-ban 9160 forintért Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak adományozta, aki azután 1603-ban a birtokot meg is vette. Nevéhez fűződik a vár bővítése, a trónterem kialakítása.
	Ide hívták össze 1605-ben az országgyűlést, ahol április 15-én Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély,
	1607-ben pedig Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé választották.
	Rákóczi egy év múlva, 1608-ban meghalt és a szerencsi református templomban temették el.
	Halála után Szerencs birtokában és a fejedelemségben fia György követte.
	III. Ferdinánd seregei 1644-ben ostrom alá vették a várat, melyet Rákóczi György tiszttartója a császáriaknak feladott. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még ebben az évben a várat visszafoglalta, a hűtlen Radványit elfogta és a vár kapujára akasztatta.
	A Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása után 1672-ben Szerencs is a királyé lett, aki osztrák helyőrséget helyezett el falai között. A császáriaktól Thököly Imre vezére, Teleky Mihály 1680-ban a várat elfoglalta, majd felrobbantották. Öt év múlva a romos vár ismét az osztrákok kezére került.
	A szabadságharc alatt újra a Rákóczi családé lett, az 1711-évi szatmári békekötés alapján a kincstár tette rá kezét. Egy részét 1715-ben II. Rákóczi Ferenc testvérhúga, Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné örökölte. Ennek halála után Szerencs három-negyed részét 100000 forintért gróf Illésházy Miklós királyi korlátnok vette meg, aki gróf Grassalkovich Antalnak adta el, tőle pedig Szirmay Tamás ezredes szerezte meg.
	Az új birtokosok a romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították át.
	
	Napjainkban múzeum, színházterem, könyvtár, szálloda és házasságkötőterem is helyet kapott benne.

	&nbsp;

	&nbsp; 
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ónodi vár ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890768</link><pubDate>2022-02-21 09:39:24</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Ónod község utcáinak egy része napjainkig megőrizte középkori nyomvonalát. A falu központjából a Fő utcán jutunk el az ónodi várhoz. A falakat ma is jól kivehető várárok övezi, a várfal a Sajó kanyarulatánál csodálatos látványt nyújt.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az Ónodi vár
	
	Czudar Péter, a falu egyik XIV. századi birtokosa közel a Hernád torkolatához, a Sajó egyik kanyarulatában kővárat kezdett építeni. Védelmi szempontból ez igen kedvező volt, hiszen három oldalról is védte a folyó, de sem a tervezéskor, sem a kivitelezéskor nem egy majdani végvári funkcióból indultak ki. Korábban Borsod megyében nem volt kővár. A Czudar család 1470-es férfiági kihalása után Rozgonyi, Perényi, Báthory, majd Losonczi Anna voltak a vár urai. 1561-ben és 1582-ben a várat a törökök ostromolták, 1596-tól - Eger török kézre jutása után - a fő védővonalat Ónod vára jelentette Diósgyőr és Szendrő mellett. 1602-ben újjáépítik a várat, de 1639-ben a török kirabolta és felgyújtotta. Újjáépítéséhez Lorántffy Zsuzsanna járult hozzá. 1682-ben az újjáépített várat német parancsnoka kétnapi ostrom után feladta, de Ibrahim, budai basa a vele szövetséges Thököly kurucainak kezében hagyta.
	Az ónodi uradalom ekkortól Thököly Imréé és feleségéé, Zrínyi Ilonáé több éven át. Az elpusztult várost és a megrongált várat újra kellett építeni. Thököly 1684-ben írott levele erről tanúskodik. 1685-ben ismét német, majd 1688-ban török kézre került. Ekkor annyira szétlőtték, hogy védelmi funkciójának már nem felelt meg, II. Rákóczi Ferenc alatt katonai tábori szállásként használták. A kurucok katonai sikereikre alapozva tárgyalásokat kezdtek a bécsi udvarral, amely nem volt hajlandó a fő követelések teljesítésére. Ilyen körülmények között ült össze Ónodon 1707. május 31-én az országgyűlés, június 13-án kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kikiáltották Magyarország függetlenségét. A kuruc harcok befejeződése után a vár tovább pusztult, köveit urai, majd a lakosság is építésekhez széthordta. A környék falvai közül Ónod község neve forrott leginkább össze a várral. Minden egyes ostrom után megsarcolták, gyakran fel is égették, de mindig újjáépült.

	&nbsp;

	
		Feljárat a toronyba
	

	
		Az egyik terem
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tisza-tavi ökocentrum]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890745</link><pubDate>2022-02-20 14:51:09</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Maga a település, és így az ökocentrum is a 33-as főútvonal mellett helyezkedik el, amely kapcsolódik az M3-as autópályához, így az ország bármelyik pontjáról könnyen megközelíthető. Parkolni az ökocentrum előtt kiépített parkolóban (&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;38,738' E&nbsp;20°&nbsp;39,532' 110 m [GCTTOC+Parkolo]).
]]></description><encoded><![CDATA[
	
		
			
				
					De nézzük meg, hogy miért is érdemes az ökocentrumba ellátogatni, mi is ez tulajdonképpen:
					
					Egy állatkert, amely 10 hektáron mutatja be a Tisza-völgy élővilágát: madarak, halak, hüllők, kétéltűek, emlősök és mikroszkopikus lények népesítik be a parkot és az épületet.
					
					Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere, amelyben a forrástól a gyors folyású patakon át eljutunk egészen a meder aljára, és alulról gyönyörködhetünk a fölöttünk elúszó halakban, köztük az egykor itt is élő óriás, a viza nagyra nőtt példányaiban.
					
					Egy látogatóközpont, a Tisza-tó kapuja. Ha megnézed a 3D filmet, ha közelről megismerheted a tó lakóit, ha szétnézel a kilátótoronyból és végigsétálsz a Vízi Sétányon, akkor bizonyosan megjön a kedved, hogy beülj egy csónakba, vagy hajóba és a valóságban is átéld a csodát.
					
					Egy különleges biológiaóra helyszíne, ahol szakértő előadók, mikroszkópok és a fejlett technika számos más vívmánya révén kerülhetünk közel környezetünkhöz.
					
					Egy kalandpark az egész családnak a játszótértől a GPS navigációs csónaktúrákig.
					
					A Természet Temploma. A hely, ami alkalmas arra, hogy bemutassuk: az együttműködés, együttélés ember és természet között lehetséges.
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					
						
							A főépület a parkból
						
				
			
			
				&nbsp;
			
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					&nbsp;
				
					 
			
		
	


	 KRW&nbsp;
	
		
			A főépület a parkból
		
	 

	
		-


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Muhi  emlékpark]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890708</link><pubDate>2022-02-19 17:11:40</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Muhi emlékpark a 35-ös főközlekedési út mellett található. A körforgalom felől érkezve a "Muhi-Bőcs" kihajtón kell lekanyarodni és 20 méterre már ott is a parkoló.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Muhi csata
	
	IV. Béla király a Sajó partján fekvő Muhi-puszta melletti sík mezőn próbálta elvágni a tatárok útját. A magyarok táborukat körös-körül szekerekkel erődítették. A sátrakat úgy egymáshoz kötötték, hogy közöttük szinte járni-kelni sem lehetett.
	A tatárok a Sajó túlsó partjáról különösebb nehézség nélkül kikémlelték a sík területen elhelyezkedő magyarok hadállásait. Az éj leple alatt a király táborától északra és délre átkeltek a folyón, és bekerítették a mieinket. Reggel a nyilak és dárdák zápora hullott a táborra. A tatárok gyújtónyilai lángba borították a szekértábort és a sátrakat. A királyi had menekülését a kötelek és sátrak sűrűsége és összevisszasága is akadályozta. 1241 áprilisában a muhi csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett. A királyt hűséges embereinek sikerült megvédeni és kimenekíteni a tatár gyűrűből. IV. Béla tatároktól üldözve, váltott lovon menekült a nyugati határ felé.
	
	Az emlékmű története
	
	A muhi, vagy Sajó menti csata 1241-ben zajlott.Ennek emlékére, a község határában, körülkerített, mesterséges dombon, jelképes sírhalmon fakeresztek láthatók, Vadász György tervei alapján. IV. Béla uralkodása alatt 1241 április 11-én a királyi sereg Batu kán vezette sereg ellen indult.A Sajó menti Muhi pusztán, a mongol sereg éjszaka meglepte a letáborozó sereget.A váratlan támadás hatalmas vereséget mért a táborra. A csatában elesett az ország két érseke, több püspök, prépost, a templomos lovagok mindegy szálig. A mezőn, utakon holttestek hevertek, lenyakazva, feldarabolva.A tatárok kedvelt szórakozásának áldozatainak a nyomai kétnapi járóföldre is megmaradtak.A Sajó menti vagy Muhi csata a tatárjárás egyik legszörnyűbb emlékét őrzi a Vadász György-Kiss Sándor tervei alapján 1991-ben felállított mesterséges dombon kialakított jelképes sírhalom.A templomos lovagok is külön emlékkeresztet állítottak a sírhalmon.

	&nbsp;

	

	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Miskolc Hősök temetője ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890675</link><pubDate>2022-02-18 15:05:14</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A hősök temetőjébe akár egyedül is betérhetnek az emlékezni vágyók. A temető kapui zárva vannak mindaddig, míg telefonon jelezzük látogatási szándékunkat.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Miskolcról északi irányba a Sajószentpéter felé vezető 26. számú út, 3 km-nél lévő Szentpéter Kapui temető portáján van a Hősök temető kapujának a kulcsa itt: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;7,766' E&nbsp;20°&nbsp;46,936' 146 m [GCHOS3+Temető kulcs!] A temető gondnokságának a kérése az volt, hogy az érkezési időnk előtt legalább egy két órával kell a +36-46/353-909 telefonon jelezni szándékunkat arról, hogy szeretnénk a rendezett és gondozott kertet megtekinteni. A kaput a gondnokság nyitja ki a látogató(k) előtt.
	
	Megközelítés és parkolás
	
	Miskolc várososában a Petőfi Sándor térnél kanyarodunk először nyugati irányba a Jókai Mór utca itt: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;6,486' E&nbsp;20°&nbsp;47,209' [GCHOS3+1letérés] Majd 300 métert megtéve ismét kanyarodunk északi irányba itt: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;6,527' E&nbsp;20°&nbsp;46,952' [GCHOS3+2letérés] a Temető utca irányába. Innen már csak 200 méterre van a parkoló és egyben a Hősök temetője is.
	Az autónkat kiépített parkolóban hagyhatjuk itt: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;6,603' E&nbsp;20°&nbsp;46,840' [GCHOS3+parkoló]

	Részletes leírás
	
	Hősök temetője, ahol magyar, szovjet és német katonák alusszák örök álmukat.
	
	Új helyzet állt elő az I. világháború után, 1918-ban, ugyanis annak ellenére, hogy Miskolcon nem voltak közvetlenül hadi események, a városnak voltak hősi halottai. Az első világégés után így már katonákat is el kellet külön helyezni végső nyughelyükre. A temetőt a '20-as évek elején már Hősök temetője néven emlegetik.
	
	Később a II. világháború vége felé, illetve annak befejezése után a város hadi kórházaiban elhunyt katonákat is ide helyezik a Hősök temetőjébe. A katonákat akkor már úgynevezett szalagtemetős formában helyezik végső nyugalomra. 1944 végére Miskolcon is elvonul a front. A szovjet-és a magyar hadsereg halottait is ide temetik.
	A rendszerváltásig a különböző helyeken fellelt katonasírokat exhumálva is kerültek a Hősök temetőjébe katonák, így lehetséges az, hogy a már említett magyar és szovjet elesettek mellett német sírhelyek is vannak. 1990 után "a halott katona már nem ellenség" mottó jegyében épülhetett 1956-os emlékmű és kegyelethely Miskolc ezen részén. A temető jelleg mellett a '80-as évek végéig az egykori szocialista ünnepek - április 4., november 7., december 3. - idején koszorúzásokat és megemlékezéseket is tartottak.
	A Hősök temetőjébe így a két világháborút követően több ezer elesett és hősi halált halt katona
	talált itt végső nyugvóhelyre.
	
	Makulátlan a kerítés és főbejárati kapu, annak környéke és a fű ápolt. A sírkertbe is hasonló kép fogadja a látogatót.

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		Hősök emlékoszlop
	
	
		
			Magyar zászló
		


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tokaj országzászló emlékmű]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890593</link><pubDate>2022-02-17 15:08:07</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A Trianoni Békediktátum történelmünk egyik legszomorúbb eseménye, aminek hatásait napjainkban is érezzük. A Tokaji Országzászló hazánk egyik legszebb, s a nemzeti fájdalmat legjobban kifejező emlékműve.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A 2002 nyarán létrejött Tokaji Polgári Körök megalakulásuk óta mindig fontosnak tartották, hogy történelmünk e tragikus napjára méltó körülmények között emlékezzenek. 2003. június 4-én tartották az első megemlékezésüket az állomással szemben, akkor igen erősen megrongálódott Országzászló emlékműnél. Ez minden évben 2010-ig a Tokaji Polgári Körök szervezésében zajlott. Az egyesületet 2010 februárjában Tokaj általános iskola aulájában egy jótékonysági estet szerveztek. Az ott befolyt adományokból és a később kapott támogatásból június negyedikére egy molinót készítettet az egyesület, amit ki is helyeztek az emlékmű helyére.
	
	A Tokaji Országzászló Egyesület célja már a kezdetektől az volt, hogy 1934-ben közadakozásból megépített régi Nagy-Magyarországot ábrázoló emlékművet az országzászlóval eredeti formában visszaállítsa és gondozza.
	
	A rákövetkező évben tartott megemlékezés alkalmával, közadakozásból egy emléktáblát is avattak ezen a helyen, &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;6,771' E&nbsp;21°&nbsp;24,342' 120 m [GCTOE+Emléktábla] és már akkor felvetődött a gondolat, hogy eredeti állapotában kellene helyreállítani az 1934-ben felavatott emlékművet. A megvalósítás előtt azonban számos akadály tornyosult, ugyanis az Országzászló helyén a Tenkács Tibornak 1973-ban megalkotott egyetlen köztéri alkotása volt. Melyet Tokaj város 900 éves évfordulójára készített, szüretelőket ábrázoló vasgrafikai alkotása volt. Ahhoz, hogy a Trianoni emlékmű helyreállításával érdemben foglalkozhassanak, a monumentális szüreti alkotást át kellet helyezni a városban erre alkalmas helyre. Így a műalkotás leszerelésre került, melyet a Város Önkormányzata 2012-ben felújíttatta, és a sikeres engedélyeztetésekkel áthelyeztette számára egy méltó helyre. Így került az Erzsébet Királynő híd és Taverna között lévő épület északi falára ide: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;7,257' E&nbsp;21°&nbsp;24,745' 108 m [GCTOE+Szüretelők]
	Ekkor jött el az idő, hogy Tokajban 2010. szeptember 9.-én hivatalosan is megalakuljon és bejegyzésre kerüljön a Tokaji Országzászlóért Egyesület a (TOE). A megalakult egyesület alapszabályában rögzítette céljait és feladatait.
	Az egyesület alapvető céljának tekinti, és amelyet az egyesületalapító okiratában is rögzítésre került, hogy a helyreállított Emlékművet gondozzák, és a trianoni béke diktátumáról való évenkénti megemlékezést megtartják.

	&nbsp;

	
	
		
		
			&nbsp;
	


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A tokaji zsinagóga ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890553</link><pubDate>2022-02-16 16:04:48</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Tokaj közlekedése az egyirányú utcák miatt nem egyszerű, a zsinagóga környékén ilyen is van, olyan is. Javasolt megközelítés autóval Mosolygó József utca, onnan a József Attila utca vezet a célhoz. Ha utóbbiban éppen nem lehet megállni, célszerű lekanyarodni a Bodrog irányába vezető mellékutcákba, ott ingyen lehet parkolni, pl. a folyóparton.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A zsinagóga története
	
	Az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek le a festői szépségű városban. Iratokkal bizonyítható, hogy 1750-ben már temetkezési egyletet alapítottak. A gazdag zsidó polgárok a Fő utca szép nagy kereskedőházaiban laktak. (A környék még ma is jó néhányat "zsidóház" néven emleget.) A templom és a hitközség épületei a Kispiac, az Alsó utca környékén voltak. A hitközség rabbijai közül az 1899-ben meghalt Schück Dávid a legnevesebb: 1864-tól haláláig működött Tokajon. A II. világháború előtt mintegy 1000 fős zsidó közösség élt a városban és környékén, ma már csak néhány családot találunk.
	
	A volt Alsó utca elején volt az egykori zsidó közösség központja: itt állt a templom, a tanház, a hitközségi épületek, a hússzék, a vágoda, a sütöde, a fürdő. Itt lakott a közösség szellemi vezetője, a rabbi, és itt laktak a hitközségi alkalmazottak is. Ma itt találjuk Tokaj egyik nevezetességét, a nagy zsinagógát.
	
	A kupolával, kerek tetőablakokkal ellátott tetejű zsinagógaépület a városkép dísze. Ezt a nagyméretű, arányos, díszes portikuszú reprezentatív épületet az 1890-es tűzvészben leégett régi, 18. századi kis templom helyett, még 1890-ben emelték, romantikus (mór) stílusban. A szép, arányos épület főhomlokzatát félkörívben záródó kőzéprizalit, bejáratát a portikusz előreugró díszes építménye hangsúlyozza. Az épület átvészelte a II. világháborút, amikor a német csapatok istállónak használták, de a felszabadulás utáni években, évtizedekben állapota folyamatosan romlott, a töredékére fogyott zsidóság nem tudta fenntartani. A központi hitközség által eladott épületről a végén még a tetőt is lebontották. Az 1980-as évek végén egy helybéli hívő kezdeményezésére a műemlékvédelem, az önkormányzat és más szervek segítségével megkezdődött a műemlék megmentése. Szépen rendbe hozták az állagmegóvást szolgáló tetőt. Az őrizetlen épületben azonban gyerekek gondatlanul tüzet gyújtottak, így leégett az egész tetőszerkezet, amelyet másodszor is fel kellett építeni.
	
	A nagytemplom oldalánál találjuk Tokaj-Hegyalja egyetlen működő zsinagógáját, a kisméretű, Dávid-csillaggal díszített, szépen felújított, berendezett, egykori kis bét hamidrast (tanházat). Ez a háború előtt a szefárd hívek imaháza volt. Az ő emlékükre a szertartás ma is szefárd liturgia szerint folyik, ami főleg a héber szöveg kiejtésében érhető tetten.

	A jelen
	
	Az EU projekt keretében felújított épület már csak nevében zsinagóga, helyette többféle kulturális funkciót tölt be, városi protokoll- és rendezvényterem. Udvarában egy modern épületben a Paulay Ede Színház működik.
	
	A felújítások után megtisztult a téglalap alaprajzú, egyemeletes, ívelt, teknő alakú tetővel fedett épület, főhomlokzatának mindkét oldalán kontyolt tetős lépcsőházzal. A főhomlokzat enyhe kiülésű közép-rizalitját íves oromzat koronázza, főbejárata előtt 2 öntöttvas oszlopra támaszkodó előtető található. A tetőn újabb tetőablakok nyíltak. Az épületre a közelmúltban új acélszerkezetű tető valamint vasbeton födémek kerültek.
	
	Zsinagógai, liturgikus célra a már említett, képen is látható egykori tanházat (beth hamidrash) használják. Ritka alkalmakkor a gyülekezet a nagy rendezvénytermet is használhatja.
	
	Bejutás
	
	Érdeklődés: Tálasi Júlia
	Tel.+36 20 5276446

	&nbsp;

	
		A Paulay Ede Színház
	

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Rakamazi turulmadár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890518</link><pubDate>2022-02-15 14:40:35</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Rakamazra Nyíregyháza és Tokaj felől is a 38-as főúton juthatunk el. A fő utcáról a körforgalomnál kell letérni, Nyíregyháza felől a 3. kihajtónál, Tokaj felől az 1. kihajtónál. (innen már látszik is a Turul emlékmű)
	&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;7,438' E&nbsp;21°&nbsp;27,430' 100 m [GCRTUR+letérő].
]]></description><encoded><![CDATA[
	A rakamazi szoborról
	&nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;7,437' E&nbsp;21°&nbsp;27,397' 96 m [GCRTUR+Turul emlékmű]
	
	A Szent Istvánról elnevezett római katolikus templom előtt, a Szent István úton 2009 október 9-e óta áll Bíró Lajos alkotása, egy hatméteres mészkőoszlop tetején egy turulmadár.
	Az emlékoszlop egy szikláról indul, amelyen megtalálhatóak a honfoglalás-kori leletek legszebb darabjai. A közel 80 centiméter talapzatból, fölfelé karcsúsodó mészkőoszlop emelkedik ki, az alsó részén palmetta motívumos faragás látható, melyhez a rakamazi tarsolylemez szolgált mintául. A mészkőoszlop tetején jelenik meg a rakamazi hajfonatkorongon ábrázolt turul motívum, mely bronzból készült, mérete 1,6 méter.
	
	A turulmadár
	
	Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal azonosítható.Talán az altaj sólyommal, a kerecsensólyommal, a szirti sassal,a szakállas saskeselyűvel vagy a fakó keselyűvel.
	A szó török eredetű, vadászsólymot jelent.
	Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.
	
	Turul az ősi magyar hitvilágban
	
	Minden nép monda és mitológia világának meg vannak a maga totem állatai. A magyar hiedelemvilág egyik legmeghatározóbb szereplője a turul madár. A legendák kétszer is említik a turult.
	A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni, méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.
	A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.
	Ennek a mondának a valóságos alapja az lehet, hogy a magyarok valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom fészkel.
	
	A rakamazi turulmadár megtalálása
	
	A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került. A leletmentésre készülő, de sajnos csak másnap a helyszínre érkező régészeket csak a szétdúlt sírok látványa fogadta, de a később a közelben talált sírleletekből, valószínűleg egy másik Árpád-kori település leletanyagából azért következtethetünk rá, hogy milyen szellemi színvonalon álló, milyen tárgyi kultúrával rendelkező lakosság élhetett a környéken.
	A magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunka, melynek az addigi, tehát az 1956 előtt feltárt honfoglalás-kori leletanyagban nem találni párját, esztétikai értékeit tekintve vetekszik a legpompásabb tarsolyaink szépségével. Azért írtam mestereket, mert a két korongot alaposan megvizsgálva az egyikén jól látható a hosszabb ideig tartó viselés nyoma, valamint az, hogy valószínűleg nem ugyanaz az ötvösművész készítette mindkettőt. Ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy a lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban, s elképzelhető, hogy a második korong a lány, talán hercegnő férjhezmenetele után készült.

	&nbsp;

	
		Árpád fejedelem és a Turulmadár
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
	
		


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zsindelyes Cottage - Újfehértó külterületén,]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890480</link><pubDate>2022-02-14 10:31:00</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Ha gépkocsival érkezel, nyugodtan leparkolhatsz itt: &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;49,109' E&nbsp;21°&nbsp;42,578' 123 m [GCZSIN+parkoló]
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Zsindelyes pálinka
	A Zsindelyes családi vállalkozásként 1984-ben jött létre.
	A kezdeti gyümölcspálinka-előállítás és bérfőzés tapasztalataiból továbbfejlődve, többlépcsős beruházásokat és fejlesztéseket követően ma már Magyarország legjelentősebb pálinkamárkái közé tartozik, mi több, a magyarországi eredetvédett pálinkafajták közül háromfélét is magáénak tudhat.

	Zsindelyes Cottage
	A főzdével szemben az út jobb oldalán szálláshely, fogadó, rendezvényközpont, pálinkamúzeum található. A Zsindelyes Tanya Kulturális Értékeinek Megóvásáért Alapítvány üzemelteti az 1.5 hektáron elterülő skanzen jellegű intézményt.
	"Őszinte vendégül látás kedves emlékek" Ha a recepción van valaki, akkor megtekinthető a pálinkamúzeum.

	Érpatak
	A helyi görög katolikus kápolna  a középkorban épült. Parkja jelenleg kialakítás alatt áll, kulcsait a plébánián  lehet elkérni.

	Újfehértó
	A településen több, megtekintésre érdemes templom található. A reformátusok ma is álló és országos műemléki védettséget élvező templomukat 1754-ben emelték. A római katolikusok kőtemplomát 1812-ben szentelték fel, az 1820-as években készült el a zsidók zsinagógája, 1832-ben pedig a görögkatolikusok is megépítették az akkora már elenyésző számban jelen lévő görögkeletiekkel közös templomukat .
	A mezőgazdasági kultúra helyi erejét és színvonalát tükrözi az Európában is ismert Gyümölcskutató Intézet. Az itteni gyümölcsnemesítés eredménye például az Újfehértói fürtös meggy, vagy a Jonagold alma. Igen sikeres és jelentős vállalkozás a Szivargyár, mivel az országban egyedül itt gyártanak hazai szivart.
	A Városi Múzeum 1995-ben nyitotta meg kapuit. Az itt folyó kutatómunka eredményeként számos helytörténeti munka látott napvilágot. Gyűjteményének zöme a település lakosságától - főleg tanyákról - került a múzeumba.

	

	
		Zsindelyes Cottage
	

	
		Szeles képe
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Dégenfeld- kastély      Téglás, Úttörő u. 15.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890403</link><pubDate>2022-02-13 09:25:26</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A téglási Dégenfeld kastély egy páratlanul szép, erdőkkel, mezőkkel tarkított 20 holdas terület közepén helyezkedik el. Az "U" alakú kastély nyugati fekvésű árkádszerű kocsi beállójával, és a keletre néző ikerteraszaival, már a maga korában kiemelkedő építészeti alkotásnak számított. Páratlan tanulmányi kirándulás a Dégenfeldek fénykorába. Érdemes hát legalább egyszer megcsodálni.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Története
	
	Téglás város központjában található kastély, amely a múlt század elején került kialakításra. A ma is látható kastélyt, udvarházat a földmérő-mérnöki végzettségű arisztokrata Bek Pál építtette 1799-ben, a nagyközség lakott területének határán egy enyhén kiemelkedő magaslaton, egy korábban épült református templom alapjaira. 1804-ben Dégenfeld Schonburg Imre építtette át, klasszicista stílusban. Bár a 20. század során sokat vesztett jellegéből, de látványa ma is lenyűgöző. A kastély mai formáját 1768-ban nyerte el. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A 18. és a 19. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendégek voltak még itt: Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály. A reformkor nagy egyénisége Széchenyi István és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Nagysándor József.
	A háború után a kastélyban 2002-ig gyermekotthon működött. Az Önkormányzattól 2002-ben magánbefektető vásárolta meg azzal a szándékkal, hogy felújítja az épületet és gyógyszállót alakít ki benne a helyi termálvízre alapozva. A befektető forráshiányra hivatkozva ez idáig nem teljesítette vállalt ígéreteit. A kastélyt és parkját 2010 nyarán óriási erejű vihar tépázta meg, amely további állagromláshoz vezetett. A fő épület külső részét, valamint a belső rész nagyobbik felét a tulajdonosok felújították. A kastély földszintje és pincéje látogatható, a kastélyhoz tartozó gazdasági épületek még felújításra várnak. Külön érdekesség, hogy a kastélyban vannak rejtekajtók csigalépcsőkkel, a parkban árnyas helyen játszótér a gyerekeknek.
	
	A kastélypark
	
	A kastélyt körülvevő angolkertet gróf Dégenfeld Gusztáv alakíttatta ki a 19. század végén. A kert 1953 óta természetvédelem alatt áll. A kert érdekessége, hogy a külföldről hozatott különleges fafajtákat a Nyírség őshonos fái közé telepítette így tulajdonképpen botanikus kertet alakított ki. A 131 hektár kiterjedésű terület fő jellemzője az őshonos kocsányos tölgyes, de összesen mintegy 60 fafajtát találhatunk itt, például az amerikai vagy fekete diót, ezüst hársat, jegenyefenyőt, óriás olasz nyárfát, platánféléket, tulipánfát, vasfát, s különböző cserjeféléket, mint fagyalt, gyöngycserjét és sóskaborbolyát. A 2010-es nagy vihar nem kímélte a kastélyparkot sem, az értékes növények több mint fele elpusztult. A fák pótlása folyamatos, de még idő kell a növényeknek, hogy elérjék eredeti állapotukat.
	
	A Degenfeld-kastély ma műemlék védelem alatt áll.
	Címe: Téglás, Úttörő u. 15. Előzetes telefonon való egyeztetés után látogatható: 06/20/503-3398.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		A kastély lépcsősora
	&nbsp;
	
		
			A nagy bálterem
		


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tiszalöki Parkerdő és Erőmű ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890386</link><pubDate>2022-02-12 16:15:29</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Megközelítés
	Parkolási lehetőség: &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;1,495' E&nbsp;21°&nbsp;18,344' 116 m [GCTLOK+parkoló]

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Vízlépcső
	Tiszalök legjellemzőbb építménye a vízlépcső, melyet 1937-1959 között építettek meg, több lépésben. A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépítettt első jelentős méretu műtárgy. A duzzasztó 7 méteres vízszintemelése teszi lehetővé a Keleti-főcsatorna vizének továbbjutását. (Csoportok számára megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján Tel.: 42/278-233.)
	
	Tiszalöki kényszermunkatábor
	1950-1953: a 'népi demokrácia' külföldi állampolgárok fogvatartására szervezett munkatábora.
	Az 1937-ben megkezdett, de a II. vh. miatt abbahagyott 'Tisza I. vízlépcső' duzzasztóművének építésére szervezték, hogy megelőzzék az évente ismétlődő árvizeket.
	1950: a beszolgáltatásokat nem teljesítő 'kulákokkal' kezdték a munkákat.
	1953: 1182 főt dolgoztattak; 230 kapitalista ország, 940 a 'béketábor' országainak állampolgára volt. Többségük a szovjet hadifogságból hazaengedett sváb honvéd, akiknek családtagjait a potsdami értekezlet előírásai alapján kitelepítették Mo-ról. A 940 fő nagyrészt az utódállamokból származó m., többségük 'osztályellenség', főként az 1945ben föloszlatott csendőrség v. tagja, ill. 1944-45: a SZU-ba hurcolt, Gulagról hazaengedett kényszermunkás.
	1953. X. 4: a német foglyok gyűlése szabadonbocsátásukat követelte; este megpróbáltak kitörni a táborból, amit az ÁVH-s őrség gépfegyvertűzzel, 5 halott és 17 sebesült árán meghiúsított.
	X. 15: letartóztatták a kitörést szervező Finn Ferencet és Huber Ferencet.
	X. 17: a Bpi Hadbíróság 'izgatás, fogolyszökésre való felbujtás és hatósági közeg elleni erőszak' vádjával Finnt 6, Hubert 5 é. börtönre ítélték. A megmozdulás eredményeként
	X. 23: távozhatott Magyarországról Nyugat-Németországba 97, Ausztriába 46 fogoly. A tiszalöki kényszermunkatábor egykori helyén a túlélők 1989-ben emlékoszlopot emeltek.

	Arborétum
	A festői szépségű folyó partján kikapcsolódási és szórakozási lehetőségek mellett a 27 ha-os 1200 növényfajjal kellemes kikapcsolódást és sétát kínál a Parkerdő (Arborétum) A vízi erőmu tulajdonában lévő terület, mely egyidős a szarvasi arborétummal, néhány órás vagy egynapos látogatásra fogad csoportokat. Kiépített tűzrakóhelyek kihasználásával fél napokat is eltölthetnek az arborétumban az idelátogatók.

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		Itt forduljunk balra
	

	
		Az emlékműnél menjünk kicsit tovább
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Retró Múzeum-újból ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890342</link><pubDate>2022-02-11 10:40:01</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Hajdúszoboszlóra, a Bocskai múzeum egyik kiállítására invitállak benneteket, egy meglehetősen érdekes tárlat megtekintésére. A múzeum egyik állandó kiállítása a "Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés-Retró Múzeum" nevet kapta.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Van itt minden! Régi játékok, háztartási eszközök, műszaki cikkek, mozgalmi kitüntetések, zászlók, régi sörös, üdítős üvegek, címkék, cigarettás dobozok, reklám plakátok, rollerek, na meg pedálos Moszkvics. Nagyon érdekes, már-már elfeledett tárgyakat fedeztünk fel gyerekkorunk világából.
	
	A múzeum címe: Hajdúszoboszló, Bocskai utca 12.
	
	A kiállítások hétfő kivételével a hét minden napján látogathatók:
	
	április 1. - október 31. között 10-től 18 óráig
	november 1. - március 31. között 10-től 16 óráig
	
	A tárlatok megtekintése belépődíjas, felnőtteknek 1.200,-Ft, diák/nyugdíjas 600,-Ft. Ezért az összegért megtekinthető a Retró kiállítás, valamint az utcában lévő, szintén a Bocskai múzeumhoz tartozó másik két tárlat is.

	&nbsp;

	
		Konyhasarok
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egyeken nincsenek hegyek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890304</link><pubDate>2022-02-10 16:20:51</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A település - senkit meg nem sértve - mintha valahol az Isten háta mögött lenne, ugyanakkor olyan közel annyi szépséghez. Kerékpárral Tiszafüred és a Tisza-tó is egy fél órán belül elérhető, de nincs messze Hortobágy sem. (Nagy erőkkel épül a Debrecen-Hortobágy kerékpárút is, jövőre már Debrecenből is biztonságosan lehet kerékpárral kijutni. Most azért a 33-as főút forgalma suhan mellettünk.)
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az Egyek nagyközség szívében található kálváriás temető első írásos emléke 1783-ra datálható. Az akkor készült térképen feltüntetett temetkezési hely kettős kunhalmon áll. A kápolna fölötti keresztet és 1891-ben a három részre tagolt, oltárral ellátott úgynevezett Krisztus sírboltot, a település hívőinek adományából 1885-ben állították fel. Hosszú használat után, 1965-ben zárták le a temetőt. Csipkerózsika álmából 2001-től kezdve ébredezik, amikor kerítéssel vették körül, és felújították a Jézus sírboltot. Egyházközségi összefogással 2011-ben elkezdődött a temető megújítása, mentése. íTöbb család örökbe fogadta a 14 stációt, vállalva annak rendbentartását. Az örökbe fogadók nevét a stációkon emléktáblák jelzik. Aztán 2012-ben közmunka program keretében megtisztították a területet. Végül a kálvária stációi, a keresztek 2018-ban kerültek felújításra.

	Az ötezer lelkes település  Egyek. Kiterjedt tanyavilág tartozik hozzá, valamint határai lenyúlnak a Tiszáig. A településhez tartozik Félhalom a falu központjától 5 km-re, Ohat a falu központjától 12 km-re,
	Telekháza a falu központjától 7 km-re található.

	A község határában, Tiszafüred felé haladva található a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával. &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;35,466' E&nbsp;20°&nbsp;51,169' 100 m [GCEKAL+1épület]

	&nbsp;

	Debrecen felől érkezve a Szöghatár-halom fogad bennünket, kunhalom, régi sírokkal, kőkeresztekkel. &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;37,677' E&nbsp;20°&nbsp;54,848' 100 m [GCEKAL+szobor](A csegei és debreceni földek határvonalát jelezte a halom, amelyen egy családi sírbolt található,az Ádám családé. Érdekessége, hogy ükunokája és szépunokája újította fel 2019-ben! Magát a kunhalmot a település 1993-ban "bontotta ki" az akácos, gazos dzsumbujból.)

	A település sajátossága, hogy az önkormányzat folyamatosan megvásárolja az elhagyott házakat, felújítja és bérlakásokként működteti. Valamennyi járda kövét helyben gyártják, helyiek rakják le, a pusztai szegénységnek nyoma sincs. Az Alkotóház falát Farkas László helyi festő és restaurátor rajza díszíti, amely a község közepén található.&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;37,975' E&nbsp;20°&nbsp;53,224' 100 m [GCEKAL+2épület] A gyönyörűen felújított tó partjára is érdemes kiülni. &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;37,462' E&nbsp;20°&nbsp;53,571' 100 m [GCEKAL+1tó]
	A nagyközség Tisza partja a vízi túrázók számára 2021. júniusától egy új szolgáltatással bővült, egy új csónakkikötő várja őket. De az olyan alkalmi horgásznak is felcsillan a szeme tőle, amilyen én vagyok, mert a kikötő és a lassan visszaforgó parti víz jó fogással kecsegtet. A kikötőtől nem messze közlekedik a komp is, így a túlpart, Tiszadorogma is könnyen feltérképezhető egy egyeki pihenés alkalmával, vagy az aszfaltozott töltésen - gyalog vagy kerékpárral - Tiszafüredre lehet érni. &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;40,414' E&nbsp;20°&nbsp;51,867' 100 m [GCEKAL+komp]

	&nbsp;

	
		A legújabb régi
	

	
		Az új csónakkikötő
	

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Középkori Templomok útja "KÖLCSE" ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890268</link><pubDate>2022-02-09 12:33:33</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Az ország keleti részébe invitállak benneteket a Szatmári Erdőhátra, Kölcsébe.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kölcse az új Túr és a régi Túr által körbefogott település. A középkorban vámszedőhely és a szűkebb környék középpontja volt.
	Egyházáról az 1332-es pápai tizedjegyzékből hallunk először. Az erdélyi ugocsai főesperességhez tartozott, plébánosát ekkor Tamásnak hívták. Mindez azt jelenti, hogy a településen a 14. század első felében már kellett állnia templomépületnek.
	Az átlagos falusi méretekkel rendelkező templom, jórészt ma is középkori formájában látható. Falai törtkővel, vegyes téglából vannak rakva. Szerkezeti elemei minden bizonnyal kőből készültek.
	A templom hajójához a nyolcszög öt oldalával záródó, ugyan olyan széles szentély csatlakozik.
	Feltáráskor előbukkant a régi sekrestye bejárata, a templom főút felöli oldalában.
	A szentélynek minden sarkán és a déli falának oldalán is áll támpillér. A templomot ma, egységes tagolatlan betonlábazat és újkori fa koronázópárkány fogja körbe. A középkori lábazat a déli előcsarnokban még megfigyelhető. A templom déli kapuja szintén csúcsíves. Belsejének jelenleg egységes terét a középkorban diadalív osztotta ketté. A szentélyben megmaradtak a boltozat indítások alsó rétegkövei. A templom valószínűleg egységes építkezés eredménye, 1500 körül készülhetett.
	
	Miután a település a középkorban a Kölcsei család birtokközpontja volt, a templom építésében leginkább -e család tagjai vehették ki részüket.

	&nbsp;

	
		Templom belső 3
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vámosoroszi középkori református temploma]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890216</link><pubDate>2022-02-08 13:31:25</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Vámosoroszi megközelítése
	A 491-es útról Mándnál vagy Fülesdnél kell letérni, hogy elérjük a települést. Parkolni a templom mellett lehet &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;59,553' E&nbsp;22°&nbsp;41,105' 113 m [GCVKRT+Parkoló]
]]></description><encoded><![CDATA[
	A templom története
	A református templomot Szabolcs és Szatmár vármegyék legnagyobb templomépítő, és politikai szempontból is legjelentősebb családja a Báthory család építtette a 15. század második felében, késő gótikus stílusban. A középkori Magyarországon a Báthory család óriási politikai és gazdasági pályát fut be.

	&nbsp;

	Vámosoroszi református templomában az egyik szentélyben látható zárókő egy sárkányos Báthory-címert ábrázol. A legenda szerint a Báthori címerpajzsba a sárkány egy a Gutkeled nemzetség egyik őse nyomán került, aki legyőzte és megölte az Ecsedi-lápban rejtőző sárkányt. Ezt tovább erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben.

	A templom másik látványossága a most befejeződött falkép restaurálásnak köszönhető. A szentély keleti falára, a templom legfontosabb helyére a Bűnbeesés képét festették. A szentélyben lévő karzat mögött lévő, 1604-ben festett naiv népi festményen a bűnbeesés története elevenedik meg. A szentély keleti falán olajkoszorúval keretezett fát lehet látni a rátekeredő kígyóval, amit az ősszülők vesznek közre. Jobbra Éva, balra Ádám bűnbeesése látható, amint az almáért nyúlnak. Technikája és stílusa alapján egyértelmű, hogy nem középkori freskóról van szó. Készítésekor itt még nem volt karzat, ezért mindenhonnan jól lehetett látni.

	&nbsp;

	1819-1823 között a korábbi fa harangláb helyére téglából készült, nyolcszögletű tornyot építettek, mely ritkaságnak számít. A 36 méter magas barokk tornyot eleinte vörös zsindely fedte, ma vörösréz borítja. 1890-ben a templomot kívül-belül újravakolták. Ekkor még olvasható volt a templom déli oldalfalán a nyitott eredeti templombejárat ajtóhomlokzatába vésett, 1633-ból való latin felirat: "Aki jól ismeri Krisztust, elég az, ha egyebet nem tud is. Aki Krisztust nem ismeri, semmi az, ha mindent ismer."

	&nbsp;

	&nbsp;

	
		Belülről
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Lekvárium - Penyige]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890137</link><pubDate>2022-02-07 11:11:46</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Kijelölt parkoló nincs, de én a Lekvárium bejárata mellett az út szélét javasolnám az alábbi ponton &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;59,939' E&nbsp;22°&nbsp;34,129' 123 m [GCLEPE+Parkoló]
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Lekvárium
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;59,937' E&nbsp;22°&nbsp;34,142' 123 m [GCLEPE+Lekvarium]
	Az ország első szilva és lekvár múzeumát Penyigén hozták létre 2004. augusztus 23-án, a Kossuth utca 105. szám alatt. Az udvarán álló Szatmárikumban lehet vásárolni is.
	
	A közel száz éves épület a település legfrekventáltabb helyén, a Szatmárcseke és Tiszabecs felé elágazó utak kereszteződésében található. Penyige híres gyümölcséről és annak felhasználásáról. A szilvából készült termékek évszázadok óta fontos szerepet töltenek be az itt élő emberek életében. Valaha a szegény ember gyümölcsének nevezték. A "penyigei" vagy "Nem tudom" szilva gyakorlatilag vadon nő, a kertekben is gondozást alig igénylő, apró gyümölcsöt, nem magvaváló, hamvas-kék héjú, sárga húsú, édes, aromás ízű gyümölcs. Ebből készül a híres penyigei szilvalekvár és szilvapálinka. Ismertsége az országhatáron túlmutat. A szilvából cukor és egyéb anyagok hozzáadása nélkül készül a lekvár. Színe sötét, állománya kemény, de még kenhető. Jól eltartható tartósítószer és pasztőrözés nélkül, mivel szárazanyag tartalma 60-61%.
	
	A Lekváriumban nemcsak a szilvával és a lekvárfőzéssel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatóak, hanem egy olyan bemutatóhely is egyben, ahol a lekvárfőzés munkafolyamatát láthatja a vendég. A felújított parasztháznak már az udvarán is láthatók a főzés elengedhetetlen kellékei a kemencék és katlanok. Ezeket szilvaéréskor be is üzemelik.
	
	Az épületben egy hagyományosan, a rég múltat idéző bútorokkal berendezett parasztkonyha fogadja a látogatót. A két szobában pedig a szilvaszedés és lekvár főzés eszközeinek bemutatása mellett megtudható minden, amit a szilváról, a lekvárról és a pálinkáról tudni kell.

	&nbsp;

	&nbsp;

	

	
		Lekvárda
	

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6890104</link><pubDate>2022-02-06 20:33:18</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A templomot a falu gondnokai minden nap kinyitják, így bármikor látogatható. Ha mégis zárva lenne hívják a gondnokot: 06-30-746-0039

	Gyügye megközelítése
	Az M3-as Vaja/Mátészalka lehajtójától 38km-re található a település. Lehajtás Mátészalka felé, majd Győrtelekig a 49 főúton kell haladni, majd itt Fehérgyarmat felé a 491-e közútra kell áttérni.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A templom története
	&nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;55,295' E&nbsp;22°&nbsp;33,997' 124 m [GCKTGY+Templom]
	A Szamos jobb partján fekvő település neve személynévre vezethető vissza. Eredetét ahhoz a várjobbágyhoz kötik, aki az 1241-ben elpusztult Gyügyeteleke (későbbi nevén Paptelke) nevében is előfordul. Ezek szerint a falu a tatárjárás előtt, a XIII. század első felében keletkezhetett. Első említése a településről származó Irok fiai, Ipoch és Péter 1284-es zálogügylete kapcsán történik. A falu felét 1322-ben a Szentemágócs nembeli Nábrádiak kapják. A falu a továbbiakban a Gyügyeiek és más családok birtokügyei kapcsán többször szerepel. Egy ilyen alkalommal,1405-ben hallunk először a falu templomáról, amikor Zsigmond király Gyügyei Jakab fia Jánostól elveszi gyügyei birtokát, aki azonban azt a rajta álló Szűz Mária-kápolna kegyúri jogával együtt a váradi püspöknek és káptalanjának adja. Mivel a pápai tizedjegyzékben sem szerepel, valószínű, hogy a középkor során nem vált önálló plébániává. 1500-ban a templomot kőből épültnek mondják, melynek nincs tornya, de temetőjoggal rendelkezik. A XVI. század végén a falu református hitre tér. Templomukat, mely 1767-ben függetlenedik Szamosújlak anyaegyházától, 1762-ben megújítják. Az épület további renoválásáról az 1829-es és 1830-as földrengések után, 1833-ban értesülünk, amikor a diadalívet visszabontják. 1910-ben is folynak munkák a templomon, 1845-ben és 1927-ben tetőzetét javítják, 1971-ben pedig vakolatleveréssel járó renoválást hajtanak végre. Ezek azonban nem eredményeztek jelentősebb beavatkozást az épületen, amely meglehetősen épen őrizte meg középkori jellegét, bár falképei áldozatul estek az utolsó beavatkozásnak.

	

	

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tiszai árvízi emlékmű, Tivadar]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889927</link><pubDate>2022-02-04 12:06:39</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Megközelítés
	
	Szárazföldi: Autóval az M3 autópálya, később a 41 főút javasolt Gergelyiugornyáig. Innen a Jánd - Gulács - Tivadar falvak által jelzett alsóbbrendű úton közelíthető meg a célterület. Parkoló közvetlenül az Árvízi emlékpark előtt található. &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;4,033' E&nbsp;22°&nbsp;31,050' [GCTAET+1. Parkoló]
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az 1947-48-as nagy tiszai árvíz
	
	Részlet Fejér László: A szilveszteri gátszakadás c. publikációjából
	
	"Amikor - nem egészen ötven esztendővel ezelőtt - az ország közvéleményének figyelme Szilveszter, s így Petőfi Sándor születésnapjának kapcsán a kiskőrösi szülőház felé fordult, mintha a nagy költő Tiszáról írott félelmetes sorai elevenedtek volna meg a Felső Tisza népének életében. A hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a gátat és december 31-ikén, szerda hajnalban Uszka, Tiszabecs, Milota és Magosliget községeket elöntötte. A kiáradt víznek azonban nehéz volt ellenállni, fokozatosan víz alá került Tiszacsécse, Tiszakóród és Szatmárcseke alacsonyabban fekvő része.
	Az akkori megyeközpontban, Mátészalkán az ifjúság a háború utáni első szilveszteri báli mulatságra készülődött, amikor a rossz hír megérkezett. A báli mulatságot némi huzavona után megtartották ugyan, de a bevétel teljes összegét már az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Ami azonban 1947-ről 1948-ra virradóan történt, az a további napokban kiteljesedő árvízi katasztrófának csak előjátéka volt.
	Az ünnepek kellős közepén gazdák és parasztok ezrei magasították a töltéseket, emeltek nyúlgátakat, vagy éppen településüket igyekeztek körgátakkal megvédeni. Az esetek túlnyomó többségében sikertelenül. Ahogy a korábban említett falvak, úgy Tivadar sem kerülhette el a sorsát. Mindaddig a víz a szovjet-oldali gátszakadás következtében a töltéseket megkerülve ömlött a magyarok nyakába, az itteni helyzetet azonban az súlyosbította, hogy a Tisza a község határában immár egy magyarországi fővédvonalat szakított át.
	A látvány, ami az egykori védekezők szeme előtt lejátszódott, félelmetes lehetett. Másfél méter magas vízoszlop tört át a mentett oldalra. A töltés előterében lévő fűzfaerdőre olyan erővel zúdult a víz, hogy az egész erdő ledőlt. De a legnagyobb pusztulást mégsem ez jelentette, hanem az összedőlt házak, elvesztett jószágok és értékek. A mentés azonnal megindult. Több száz embert az utolsó pillanatban, még nedves ruhában menekítettek el. Nagy szerencse volt, hogy a háborúban elpusztított Tisza-hidat addigra helyreállították. Akit csak lehetett ezen a hídon szállítottak át a biztonságos túloldalra...
	...Magyarországon az árvíznek három halálos áldozata volt. Közülük két férfit Tiszakóród határában a mentési munkálatok idején sodort el az ár. Az érintett 255 négyzetkilométernyi területen a 4500 ház több mint 20 %-a összedőlt, vagy lakhatatlanná vált. Az anyagi kár nagyságát nehezen lehet megbecsülni, különösen azért nem, mert ez a vidék az ország egyik legszegényebb területe volt, ahol a házak többsége vályogból épült."

	Tivadar története, a Tisza folyó jelentősége
	
	A község neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, mint parókiával rendelkező hely, Dyodor és Thihedor alakokban. A XIV. században már virágzó község, melynek birtokosa a Gulácsi család. 1566-ban tatárok törtek a térségbe, mely során Tivadart elpusztították. A falu újjáéledését a Tisza folyónak köszönhette, mely évről évre nagy károkat okozott a településnek, de a jó természeti adottságok, a bő termésű dzsungel-gyümölcsösök vonzották ide a birtokosokat. Így a település viszonylag kicsiny határának 1600 és 1676 között 22 birtokosa volt. 1880-ban a Kölcsei családnak is volt itt jelentősebb birtoka.
	A falu határa kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. Már a XVIII. sz. végén jól jövedelmező almáskertek vették körül, míg a Tisza kanyarulatai által keletkezett szegekben nagy mennyiségben termelték a Penyigei, vagy ahogy itt mondják a "Nem tudom" szilvát. Tivadar híres az ebből készült aszalt szilvájáról és szilvapálinkájáról.
	Természeti értékei között legismertebb a hideg vizű szabad strandja, melynek vízminősége kiváló, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra. Nevezetes esemény az évenként induló Nemzetközi Tisza-túra, illetve a kérészek rajzása - népiesen tiszavirágzás - amiben itt is gyönyörködhet az idelátogató. Az ártéri üdülőterület és annak környezete a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, míg Tivadar a  Szilvaút  egyik állomása.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889887</link><pubDate>2022-02-03 17:20:40</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Vásárosnaménytól a 41-es számú főúton a márokpapi letérésig szinte nyílegyenes az út &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;9,618' E&nbsp;22°&nbsp;30,618' 112 m [GCmpkt+kereszteződés].
	Innen 0,5 km a falu és 1,5 km az ajánlott parkoló &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;8,759' E&nbsp;22°&nbsp;30,714' 113 m [GCmpkt+parkoló].
]]></description><encoded><![CDATA[
	A templom a XIV. század elején koragótikus stílusban épült, keletelt, Szűz Mária tiszteletére szentelték. Szentélye egyenes záródású, keresztboltozatos, 2 gót ablak díszíti. A diadalív csúcsíves. A hajó egyhajós, egyszínűre mázolt fakazettás deszkamennyezetes, 3 csúcsíves ablaknyíláson áramolhat be ide a fény, zsindellyel fedett, támpillérek támasztják. Nyugati főbejárata faragott kőkeretes, csúcsíves és szemöldökgyámos. A fa harangtornyot 1717-ben ácsolták, szoknyás, galériás, fiatorony nélküli, zsindellyel fedett. A falu és temploma a XVI. században református hitre tért át.

	
		Bejárat
	

	&nbsp;

	A XV. századi alakos, majd a XVII századi virágos festését (amelyek a vakolat és meszelés alatt rejtőztek 1775 után) 1937-ben nagyrészt leverték, a XVIII. századi fakazettás virágos famennyezete, zsindellyel borított tetőzete, népies barokk berendezése a templom 1939-es villámcsapás miatti leégésekor semmisült meg.
	A templom 1999-2003 közötti helyreállításakor rekonstruálták a középkori tereket, visszaállították az eredeti tetőzetet, helyreállították a csúcsíves ablaknyílásokat, visszaépítették a sekrestyét, feltárták a megmaradt (kevés) alakos és (több) virágos falfestést. Utóbbi reneszánsz ihletésű, rendkívül hasonlít a közeli Csaroda és Lónya (GCLONA) ornamentikus virágos díszítéséhez, a festett virágos kazettás famennyezetekkel (Tákos  GCTACS, Csetfalva  GCCSET, Szalóka, Gyügye, Sonkád, Csenger  GCCSKT, Csengersima  GCCSST) a Felső-Tiszavidék jellegzetességei és gyöngyszemei. Ezeket a motívumokat (virágokat és leveleket) láthatjuk viszont a szatmári és beregi keresztszemes hímzésekben.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Tisza-szabályozás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889421</link><pubDate>2022-01-27 19:52:22</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Egy kellemes körsétára invitállak benneteket egy jelentős, monumentális munka emlékműveihez. Ez a munka a Tisza szabályozása. A munka hatalmas volt, hatása máig kihat, de egyben sohasem látható.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Megközelítés:

	Tiszadob felől akadálymentesen megközelíthető. Tiszalúc felől pontonhíd, ill. komp közlekedés van a Tiszán, azaz nem mindig lehet itt átkelni. Mielőtt elindulsz, a kritikus időszakokban érdemes tájékozódni a lehetőségekről a 42/722-812-es telefonszámon, vagy eleve Tiszadob felől közelítsd meg.
	A pontonhíd az év nagy részén át üzemel, kivéve magas vízállás, nagy mennyiségű uszadék érkezése esetén és a téli hónapokban. Ilyenkor felszedik és kompközlekedésre állnak át. A komp országosan egyedülállóan ingyenes és igény szerint (menetrend nélkül) közlekedik napnyugtáig.
	A legzordabb napokon azonban a komp is leáll már, ilyen például ha befagy a Tisza, vagy zajlik a jég.

	Az árvízvédelmi töltésen haladó út a Vízügy kezelésében van, így az azon történő közlekedést engedélyhez kötik, melyre tiltó tábla figyelmeztet.
	A műemlékek a Tiszadobi Önkormányzat és a Vízügy közötti megállapodás alapján autóval megközelíthetőek, tehát külön engedély kérés nélkül használható az emlékművekig a töltés műútja.

	Ezek alapján mi a parkolást a Vásárhelyi Pál emlékműnél javasoljuk, feltéve, hogy nem zavar a keskeny töltésen történő autózás. &nbsp;N&nbsp;47°&nbsp;59,330' E&nbsp;21°&nbsp;8,191' 99 m [GCTSZA+2parkoló] Innen gyalogosan egy kellemes körsétával teljesíthető a feladat.

	 ]]></encoded></item><item><title><![CDATA["Kishomokosi Szirmay" kastély ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889381</link><pubDate>2022-01-26 17:23:20</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A 37-s és a 38-as útról, de Tokaj felől is megközelíthető.
	A Tokajt Tarcallal összekötő útról &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;6,297' E&nbsp;21°&nbsp;21,771' 130 m [GCKiSy+útkereszteződés] koordináta pontnál egy magánút kezdődik. Úgy parkoljatok, hogy a tulajdonos behajtását ne akadályozzátok! A kastély csak gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A "Kishomokosi Szirmay" kastély maradványai Tarcal külterületén a Kengyel tó partján, a Tokaji-heggyel szemben, az alföld és a hegyvidék találkozásánál, festői környezetben található. Ma mellőzött épület. Varázsa állapotából ered, romantikus időutazást tehet itt mindenki, talán fel lehet hívni az emberek figyelmét erre a veszélyeztetett emlékre.

	&nbsp;

	
		Még így is szép
	

	SZIRMAY ANTALRÓL:
	
	Eperjesen született, 1747. jan. 20. - Szinyéren hunyt el 1812. szept. 19.
	
	Középbirtokos zempléni nemes, helytörténeti író.
	Zemplén vármegye jegyzője, majd 1777-től főjegyzője.
	1786-ban a budai királytábla ülnöke.
	1787-ben királyi tanácsos, az eperjesi királytábla elnöke. Az 1790 - 91-i országgyűlésen Zemplén vármegye követe. Szerepe volt az országgyűlés jogi bizottságában. Később az udvar mellé állt.
	1798-ban megyei ellenfelei bevádolták (egyébként teljesen alaptalanul), hogy a jakobinus eszmékkel rokonszenvez, mire állását vesztette. Vékei birtokára visszavonulva, történelmi és genealógiai tanulmányokat folytatott. A kormányzat felfogásában megírta a magyar Jakobinus mozgalom történetét.
	1809-ben, királyi kegyelemben, sőt donációban részesült.
	A hegyaljai szőlőtermesztés és borászat kérdéseivel is foglalkozott.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Kisgyőr - a fafaragók mekkája]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889129</link><pubDate>2022-01-21 19:37:48</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	Kisgyőr község Miskolctól délnyugatra, a Bükk-hegység egyik völgykatlanában fekszik. Észak és nyugat felől a Bükk hat-hétszáz méter magas nyúlványai, dél és kelet felől alacsonyabb csúcsok és dombok veszik körül. A község külterületének egy része a Bükki Nemzeti Park területén belül helyezkedik el.
]]></description><encoded><![CDATA[
	1989-ben született meg az első kézműves szaktábor Kisgyőrben. Szervezője, irányítója kezdetben Szegedi Miklós, a miskolci faragószakkör vezetője és Kékedi László kisgyőri fafaragó volt. A tábort azóta is vezető Kékedi László a Magyar Művészeti Akadémia tagja és 2010 óta a település polgármestere is.
	Az ország minden részéből és a határon túlról is jönnek fafaragók. A falu mindennapi életéhez kapcsolódó alkotásokat készítenek, amelyek aztán itt maradnak közkincsként az utcákon, tereken.

	&nbsp;

	Nagyon különlegesek a történelmi emlékművek. Rendhagyóak az utcajelzők, a buszmegállók, a középületek kapui, kerítései, a padok.

	Kisgyőr Miskolctól 20 km-re, az M30-as autópálya emődi lehajtójától szintén 20 km-re található.
	Kiindulópontnak a Faluház parkolóját adom meg, elsősorban a tömegközlekedéssel érkezők miatt. &nbsp;N&nbsp;48°&nbsp;0,668' E&nbsp;20°&nbsp;41,267' 206 m
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Noé Kertje - Élménypark]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6889014</link><pubDate>2022-01-19 20:25:49</pubDate><author><![CDATA[geo]]></author><description><![CDATA[
	A feleségével való egykori találkozás ihlette Hajdu Levente szobrászt arra, hogy kedvesével együtt bemutassák a Noé bárkája történetén keresztül, párosan a legszebb az élet. Az Eger és Kerecsend között, a 25-ös számú főút mellett található élményparkban különböző anyagokból készültek a bibliai történet állatai és maga a bárka is megjelenik a domb tetején, ahonnan fenséges a kilátás.
]]></description><encoded><![CDATA[
	"Vannak itt zsiráfok, mamutok, elefántok. Kő helyett olyan anyagokat kerestek, amik megfizethetőek, így a szobrok a legkülönfélébb anyagokból készültek, bronzból, gumiból, műanyagból, vagy éppen üvegből" -

	&nbsp;A mamutot 18 kilométer kötélből fonták, és Magyarország legnagyobb kígyó szobra is itt látható, ami egy 11 méter hosszú kobra.
	
	Az itt látható állatok egy kivételével, ami egy griffmadár, mind létező állatok. Itt mindet meg lehet fogni, simogatni és még fel is lehet ülni rájuk - sőt kötelező!

	Kora tavasztól késő őszig tartó szabadtéri kiállítás, melyre kicsiktől az idősekig mindenkit szeretettel vár a park.
	Az élménypark saját parkolóval, ajándék bolttal, egy kis tóval, vízeséssel, közel 80 szoborral, Noé bárkájával és állandó festménykiállítással vár.

	A kert honlapja:  Noé Kertje Élménypark
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ Pusztakettős ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6875803</link><pubDate>2021-05-24 19:16:56</pubDate><author><![CDATA[gc]]></author><description><![CDATA[
	Pusztakettős a 103-as számú, Karcag-Tiszafüred vasútvonal mentén fekszik. Az állomáshoz legközelebbi lakott település Újszentgyörgy, amely közigazgatásilag Tiszaszentimréhez tartozik.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Pusztakettős valóban "puszta": az állomás környékén nem sok minden található. Ez az elhagyatottság teszi, hogy a kiállított vasúti emléktárgyak hiánytalanul és graffitimentesen pompáznak a mai napig. A korábban megszüntetett vonalon most újra jár vonat, igaz csak kettő oda, kettő vissza naponta.

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp; &nbsp; 

	Közvetlenül a vasútállomás mögött egy 12 hektáros horgásztó bújik meg. A hozzávezető úton természetesen egy felújított szakállas sorompó díszeleg, de az ég felé meredezve hirdeti, hogy a pontyra, kárászra, afrikai harcsára utazó horgászokat tárt karokkal várja. Sajnos, a szállást nyújtó vendégház nemrégiben porig égett, így az most inkább a katasztrófa turistáknak látványosság.
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ János vára kilátó]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6871966</link><pubDate>2021-03-22 16:34:11</pubDate><author><![CDATA[gc]]></author><description><![CDATA[
	283 méterrel magasodik Kovácsvágás fölé a Jánosvára hegy. Ezt most sikerült még 20 méterrel megtoldani, hiszen 2015 május 1-jén avatták fel a hegy tetején a János vára kilátót.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Azt azonban nem árt tudni a kilátó meglátogatása előtt, hogy egy 470 méter hosszú lépcsősor vezet fel odáig. Ez még nem is lenne baj, de ezalatt a 470 méternyi távolság alatt 72 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, ami egy kis matekozással könnyen kiszámítható, átlagosan 6,5 méterenként kell egy méter magasságot is bejárni, ami az átlagolásnak köszönhetően néha kicsit kevesebb, de annál gyakrabban jóval több. Ezért vagy sok pihenőt kell közbeiktatni, vagy jó erőnléttel rendelkezni.

	&nbsp;

	&nbsp; &nbsp; 

	&nbsp;

	Kovácsvágás
	
	A község a nevét valószínűleg onnan nyerte, hogy az első letelepülők az általuk kiirtott erdők helyén "vágásokon" építették lakóhelyüket.

	A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
	Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kolerakórház és koleratemető (Miskolc)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6871493</link><pubDate>2021-03-15 14:24:05</pubDate><author><![CDATA[gc]]></author><description><![CDATA[
	A miskolci kolerakórházat és koleratemetőt az első világháború kitörése után hozták létre, hivatalos neve &#8222;katonai megfigyelőállomás&#8221; volt. A kórházban kezelték a harcok során megsérült, illetve fertőző betegséget kapott katonákat.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Mint ismert, a koleratemetőben közel ezer, különböző nemzetiségű katona alussza örök álmát. Többségében magyar katonák nyugszanak itt, számos helyen csak &#8222;Ismeretlen katona nyughelye&#8221; felirat olvasható. Az I. világháború idején a területen mintegy 3 ezer fő befogadására alkalmas katonai barakk-kórház működött. Az épületet 1916-ig használták orvosi célra. A kórházat Pfliegler Imre &#8211; Pfliegler Péter alpolgármester apai nagyapja &#8211;, Miskolc főorvosa az I. világháború idején szervezte meg, az itteni munkát önként vállalta a nagy veszély ellenére is. 2015 novemberében emléktáblát avattak a temető egykori kórházi kápolnájának romjainál abból az alkalomból, hogy az épületet száz évvel azelőtt, 1915. november 2-án szentelték fel.

	  

	Az elfeledett temetőt a Miskolci Városszépítő Egyesület vette gondozásba 1992-ben. Azóta évente, Mindenszentek napján tartanak megemlékezést a temetőben.
	
	Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a temető gondozása, rendbetétele igazából hallottak napját megelőzően történik a koszorúzásra való tekintettel. Ezenkívül néhányszor az év folyamán lekaszálják és a szemetet összeszedik.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az erdőtelki arborétum]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=27823029&amp;nid=6857173</link><pubDate>2020-09-08 14:42:07</pubDate><author><![CDATA[latura]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	
	
		Erdőtelki arborétum
	 

	&nbsp;

	&nbsp;

	Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község.
]]></description><encoded><![CDATA[
	története

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Erdőtelki arborétum  Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az 1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét. 1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József* (Tengelic, 1832. II. 11. &#8211; Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József** (Budapest, 1871. &#8211; Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt.

	Az általa létrehozott 3 ha területű gyűjtemény világhírű lett. A doktor fő érdeme, hogy az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. A csapadékhiány káros hatását a kert mellett lévő őslápos-égeres és a szomszédos Hanyi-ér ellensúlyozta.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    A kert alapítói: Dr. Kovács
	József és ifj. dr. Kovács József  Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a XIX. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte.

	A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

	A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Erdőtelki arborétum  1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

	&nbsp;

	&nbsp;

	A kert kezelője 1951-től a Mátrai Erdőgazdaság, valamint kiváló képe sségű, lelkes irányítója Dénes Kamilló kertmémök 1976-ig, melytől Novák Károly lett a kert vezetője.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Hazánk legidősebbnek vélt
	- 100 évesre becsült - cukor-
	süvegfenyője. Picea glauca  1971-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelője. 1984-től a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került és fokozott védelemben részesült. 1985-ben Novák Károly a kert avatott vezetője megkezdte a bővítést újabb 3 ha bevonásával és egy mesterséges tóval. 1989-ben sikerült továbbfejlesztenie újabb 19 ha fűzes, égerlápos területtel.

	&nbsp;

	&nbsp;

	2007. január 1-jétől az Erdőtelki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját, amely szervesen kiegészíti a főiskola szakjaihoz kapcsolódó oktató-nevelő munkát.

	Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növényféleség tárja elénk különböző flóraterületek varázslatos világát.
	A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján.

	A kert növényzete: díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók.
	Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca), továbbá teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum &#8217;Baumanii&#8217;), nagymagvú tiszafa (Torreya californica), ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) legnagyobb hazai példánya, sárgatermésű tiszafa (Taxus baccata &#8217;Lutea&#8217;), téli zöld tölgy (Quercus turneri), szillevelű gumifa (Eucommia ulmoides), Saághy lucfenyője (Picea saághi). Kovács doktor jó baráti viszonyban volt a kámoni arborétum vezetőjével, az ő révén került e példány Erdőtelekre.

	Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.

	története

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Erdőtelki arborétum  Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az 1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét. 1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József* (Tengelic, 1832. II. 11. &#8211; Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József** (Budapest, 1871. &#8211; Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt.

	Az általa létrehozott 3 ha területű gyűjtemény világhírű lett. A doktor fő érdeme, hogy az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. A csapadékhiány káros hatását a kert mellett lévő őslápos-égeres és a szomszédos Hanyi-ér ellensúlyozta.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    A kert alapítói: Dr. Kovács
	József és ifj. dr. Kovács József  Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a XIX. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte.

	A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

	A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Erdőtelki arborétum  1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

	&nbsp;

	&nbsp;

	A kert kezelője 1951-től a Mátrai Erdőgazdaság, valamint kiváló képe sségű, lelkes irányítója Dénes Kamilló kertmémök 1976-ig, melytől Novák Károly lett a kert vezetője.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	    Hazánk legidősebbnek vélt
	- 100 évesre becsült - cukor-
	süvegfenyője. Picea glauca  1971-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelője. 1984-től a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került és fokozott védelemben részesült. 1985-ben Novák Károly a kert avatott vezetője megkezdte a bővítést újabb 3 ha bevonásával és egy mesterséges tóval. 1989-ben sikerült továbbfejlesztenie újabb 19 ha fűzes, égerlápos területtel.

	&nbsp;

	&nbsp;

	2007. január 1-jétől az Erdőtelki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját, amely szervesen kiegészíti a főiskola szakjaihoz kapcsolódó oktató-nevelő munkát.

	Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növényféleség tárja elénk különböző flóraterületek varázslatos világát.
	A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján.

	A kert növényzete: díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók.
	Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca), továbbá teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum &#8217;Baumanii&#8217;), nagymagvú tiszafa (Torreya californica), ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) legnagyobb hazai példánya, sárgatermésű tiszafa (Taxus baccata &#8217;Lutea&#8217;), téli zöld tölgy (Quercus turneri), szillevelű gumifa (Eucommia ulmoides), Saághy lucfenyője (Picea saághi). Kovács doktor jó baráti viszonyban volt a kámoni arborétum vezetőjével, az ő révén került e példány Erdőtelekre.

	Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.

	Belépők

	Felnőtt: 600 Ft
	Diák / nyugdíjas: 350 Ft
	Gyermek (3-6 év között): 150 Ft
	A belépés 3 éves kor alatt ingyenes!
	A kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány felmutatása szükséges!

	Az Erdőtelki Arborétum látogatása kutyával nem lehetséges! 


	Elérhetőségek:
	Cím: 3358 Erdőtelek, Fő út 129.
	Telefon/fax: 30/416-9705; 36/496-022
	E-mail: arboretum@uni-eszterhazy.hu


	Megközelítés
	Budapestről az M3 autópályán, letérés Erdőtelek-Kál lehajtón. A Budapest-Miskolc vasútvonalon Kál-Kápolna állomáson történő átszállással Kisújszállás felé, az első állomás Erdőtelek. A vasútállomástól 1 km-re, a falu központjában található az arborétum.

	&nbsp;
]]></encoded></item></channel></rss>
