Kolozsvár, Torda |
EMOT |
|
A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven.
A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse.
|
Gyimesek |
EMOT |
|
A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvíz után felkapaszkodik a Pogány-havas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregre, a Szermászó-hágóra (1195), majd leereszkedik a Tatros völgyébe, mely a Csíki-havasok legpompásabb völgye és átjárót képez Moldva és Erdély között. Ott végigvonul a megye leghosszabb településfüzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken.
|
Gyergyószentmiklós |
EMOT |
|
A város a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti peremén fekszik. A városnév eredetének egyik - a néphiedelem szerinti - magyarázata a következő: az ősmagyarok előfutárai meglátva a nagy kiterjedésű hegyi medencét, visszakiáltottak társaiknak a "gyer, jó!" felkiáltással, és így ez maradt a település neve.
|
Gyergyószárhegy |
EMOT |
|
"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)
|
Elárasztott falu (Bözödújfalu) |
EMOT |
|
A ma már nem létező falu Erdőszentgyörgytől 5 kilométerre, a Küsmöd-patak partján helyezkedett el. Első okiratos említése 1566-ból származik.
|
Déva |
EMOT |
|
A Hunyad megyéhez tartozó kb. ötvenezres város az Érchegység és a Ruszka-havas között fekszik.
Tipikusan azok közé az erdélyi városok közé sorolható, ahol az iparosítás a történelmi városmag szétrombolásával járt együtt.
|
Ezeréves Határ |
EMOT |
|
A Csíki-havasokat közelítve Csíkszépvíz mint vízválasztó áll a Csíkok és Gyimesek között. A Gyimesi-hágón áthaladva, a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az ezeréves-határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott.
|
Csíkszereda |
EMOT |
|
Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita vulkáni vonulata és a Csíki havasok közé beékelődő Csíki medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyímesi hágókon áthaladó nyugat- kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki.
|
Tusnád |
EMOT |
|
Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű látványossága és fürdőtelepe. Erdély és a Kárpátok gyöngye, Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike. A 12-es úton közelíthető meg. Csíkszeredától 32, Sepsiszentgyörgytől 37, Baróttól 35 és Brassótól 67 km-re fekszik.
|
Vajdahunyad |
EMOT |
|
A város Dévától mindössze 22 kilométerre fekszik. Itt található Erdély talán legimpozánsabb várkastélya, Vajdahunyad vára.
A vár eredetileg a XIII. században épült, gótikus stílusban.
Az uradalmat a kastéllyal együtt Zsigmond király katonai érdemeiért adományozta Hunyadi János atyjának, Vajknak.
|
|