Nagykőrös
Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő,[3] uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.
Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik legpatinásabb városa, kb. 25.000 lakóval. A város a kőrisfáról kapta a nevét. Az idegennek Nagykőrösről elsősorban a konzervgyár jut eszébe (ami már tönkrement), valamint sokan tudják azt, hogy van itt egy tanítóképző főiskola, valamint megáll itt a Szeged-Budapest gyorsvonat. Most néhány olyan dolgot mutatnék be, ami legalább annyira fontosak, mint az imént felsoroltak.
Történelmébe, földrajzába most nem mennék bele, akit érdekel, az hasznos információkat talál e témákban a http://www.nagykoros.hu/index.php?t=varosunk oldalon. Nagykőrös történelméből egyetlen momentumot emelnék ki: itt tanított 1851 és 1860 között Arany János, és az ő költészetének egyik csúcspontja volt ez az időszak. De mellette számos más nagy tudós is tanított itt ugyanebben az időszakban. 1854-ben az idelátogató Jókai Mór így írt erről később: "A fiastyúkban sincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt..."
Erre a nagykőrösiek nagyon büszkék. Arany Jánosról nevezték el a gimnáziumot, a mellette levő általános iskolát, a kultúrházat, az ifjúsági házat, a múzeumot stb., de a "versenyszférában" is vannak Aranyról elnevezett boltok (gyógyszertár, könyvesbolt, kerékpárbolt, ...) Az élelmiszeripari szakközépiskola névadója Toldi Miklós, a település egyik partnervárosa mi lenne más, mint Nagyszalonta. Most jómagam is beállok a "sorba": a sétát Arany Jánosról neveztem el.
Viszont Arany János (és a többi tudós is) kényszerként élte meg nagykőrösi éveit, mintegy ide menekülve a Bach-korszakban. Itt viszont elzártnak érezte magát. "Pestezhetném" - írta egyik levelében.
Nagykőrösön szinte minden látnivaló a központban van, és fordítva: a központban szinte minden látnivaló. Egymás mellett vannak a református intézmények épületei: a templom, az általános iskola, a gimnázium és a tanítóképző főiskola. A főiskola mellett található a bíróság és a posta épülete, majd továbbhaladva a római katolikus templom. A most felsorolt épületek körbefogját a városházát és a polgármesteri hivatal épületeit, az út túloldalán pedig a művelődési központ ("költői" kérdés: vajon kinek a nevét viseli?) látható. Itt található a buszállomás "lyukas" épülete is. Ezen épületek (majdnem) mindegyike műemlék- és városkép-jellegű épület. Természetesen több szobor is található itt: Kossuth, szabadság (olyan kommunista féle), Arany (a református templomkertben), világháborús, és van egy kisebb szökőkút is.
A zsinagóga épülete azon kevés épületek egyike, amely nem a szűkebb értelembe vett központban található, mégis, városkép jelentőségű, érdemes megnézni. A N 47° 1,955' E 19° 46,603' 119 m [GCNKAS-2] ponton található a bejárata.
A központból a ceglédi úton kifelé haladva találjuk a múzeum épületét, előtte az 1850-es években Nagykőrösön tanított művészek, tudósok szobrai, mögötte a Cifra-kert, a Cifra Csárda, az út túloldálán pedig az úgynevezett csónakázó tó található. (Az út túloldalán található nagy épület a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola épülete.)
A város mellett található a gát a Körös érrel, ahova szívesen mennek ki az emberek egyet sétálni.
Tudósok szobrai a múzeum előtt
Cifra kert ősszel
|