Nádasdladányi kastély
A Nádasdy család sok évszázados múltjának, erejének és hatalmának megőrzött szimbóluma a XVI. századi angol és skót építészet hagyományait idéző nádasdladányi Nádasdy-kastély, a hazai kastélyépítészet egyedi épületegyüttese. A historizmus korának remeke 1873 és az 1880-as évek eleje között épült.
CSALÁDTÖRTÉNET
A Nádasdyak évszázadokon keresztül jelentős szereplői voltak Magyarország históriájának. A tatárjáráskor IV. Béla királyt bújtatták. Utóbb Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen. Zsigmond király korában már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé emelt.
Mátyás király uralkodása idején Nádasdy Ferenc páncélos ezredparancsnok volt. Fia, Tamás a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget töltötte be. Utóda, Nádasdy Ferenc a török idők jeles hadvezére volt, nevét Fekete bégként jegyezték fel a krónikák. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg.
Gróf Nádasdy Ferenc országbíró, majd királyi helytartó lett. S mert részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot megfosztották a nevétől is. Tíz év után, 1681-ben tizenegy árvája visszakapta a névhasználati jogot. Szerepük, rangjuk ismét felfelé ívelt: Nádasdy Ferenc császári generális volt, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, főkancellár és Komárom megye örökös főispánja lett. Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolójaként vált híressé.
Nádasdy Lipót a XIX. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben belügyminiszteri engedéllyel a település nevét Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc, művelt arisztokrata lévén, még 1857-ben létrehozta az első Nádasdy Alapítványt. Irodalmi díját a Magyar Tudományos Akadémiánál elhelyezett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Az ő nevéhez fűződik a nádasdladányi Nádasdy-kastély építkezésének megkezdése 1873-ban.
KASTÉLYTÖRTÉNET
Nádasdy Lipót a XIX. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. A Nádasdy vagyon és a mai kastély helyén álló kisebb kúria egyetlen örököse volt fia, Nádasdy Ferenc, aki Linzbauer Istvánt bízta meg a leendő kastély tervezésével. A XVI. századot idéző Tudor-stílusú kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Az épület L-alakját az egykori barokk kastélyból kialakított földszintes mellékszárny és a rá merőleges, emeletes főszárny alkotja. A kétemeletes bástya, a középen kiugró rizalit a főbejáratot rejtő kocsialáhajtóval és a hegyes sisakú torony aszimmetrikus tömege mozgalmas homlokzatot alkot. Ehhez járulnak a bástya és a terasz lőréses párkányzatai és a változatos formájú szemöldökpárkányok. A főszárnyat üvegezett árkád köti össze a mellékszárnnyal, amely követi a főszárny architektúráját. Az oldalszárny északi oldalát balról a kápolnánál hangsúlyos, nyolcszögletű torony zárja. A homlokzatokon több helyes is látható a Nádasdy-címer a nádból felszálló vadkacsával.
A kastélyban a kor szokásának megfelelően elkülönültek a reprezentatív társasági terek a főszárny földszintjén, a képtár, a levéltára és a könyvtár, a család emeleti lakószobái, a mellékszárny vendéglakosztályai, valamint az alagsorban, illetve a melléképületben a kiszolgáló helyiségek. Az épületegyüttesben jelen volt a korszak minden műszaki újdonsága, a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát történeti park vette körül, különleges növényekkel, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett egykor pálmaház állt, távolabb kapott helyet a valamikori fácánkeltető.
A korszak legismertebb mesterei, Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, Kratzmann Ede és Forgó István üvegműves alkotásai a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a falak faburkolatai, a könyvtár galériás polcrendszere, csigalépcsője, kazettás mennyezete és galériakorlátja, az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.
Linzbauer halála után, 1880-ban Hauszmann Alajost bízta meg Nádasdy gróf a hátralévő munkálatok tervezésével. Így készült el az Ősök Csarnoka, a több mint huszonötezer kötetes Nádasdy-könyvtár javának, valamint a hatalmas térkép- és metszetgyűjteménynek otthont adó díszes könyvtárterem és a kápolna, melyet 1885-ben szenteltek fel.
A mívesen faragott faburkolatú, kovácsoltvas díszítésű, egykor hatalmas márványkandallóval fűtött Ősök Csarnoka adott otthont a családi arcképcsarnoknak, amelyben a XIII. századig visszavezethető Nádasdy család jelentős tagjainak egészalakos festményei sorakoztak. Közülük a két leghíresebb a kastélyépíttető gróf Nádasdy Ferencet és feleségét, gróf Zichy Ilonát ábrázoló. Mindkettő Benczúr Gyula műve. Az Ősök Csarnokának nevezetes alkotása volt a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a török elleni harc dicsőséges hadvezérét, a Fekete béget, Nádasdy Ferencet ábrázoló festmény is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és berendezve fogadja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a családot ábrázoló festmények, a könyvtárszobába a könyvgyűjtemény, amely a II. világháborút követően szétszóródott, különböző gyűjteményekbe került.
Cím: 8145 Nádasdladány, Kastélypark 1.
NYITVATARTÁS
Egész évben, hétfő kivételével 10.00-18.00 óra között.
Nyári nyitvatartás március 13-tól október 31-ig hétfő kivételével 10.00-18.00 óra között egyébként a téli nyitvatartás 10.00-16.00 között.
Pénztárzárás és az utolsó csoport indulása zárás előtt 1 órával.
Csoportos látogatás telefonos egyeztetéssel:
Winterné Holler Mónika: +36 22/590 015; +36 20/362 3186
Hutvágner Pál: +36 20 400 1325
JEGYÁRAK
1100 Ft/fő
Csoportos (min. 15 fő): 850 Ft/fő
Diák vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP igazolvánnyal): 550 Ft/fő
Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2200 Ft/család
Felhívjuk a Tisztelt Látogatók figyelmét, hogy a bankkártyával történő fizetés jelenleg nem lehetséges.
Szíves megértésüket köszönjük.
Díjtalan belépésre jogosultak:
- a 6 éven aluli gyerekek,
- a 70. életévüket betöltött személyek,
- a fogyatékkal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb 1 fő),
- a közoktatásban dolgozó pedagógusok,
- a miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkezők,
- a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai,
- ICOM kártyával rendelkezők.
- minden kiállításra, valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein; március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án,
- az állandó kiállításokra minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő legfeljebb két közeli hozzátartozó számára.
50%-os kedvezményes belépőjeggyel látogathatják a múzeum állandó kiállításait az EGT állampolgárai:
- 6–26 éves korig
- 62 év felett
Az árak visszavonásig érvényesek.
A csoportkedvezmény igénybevételére 15 főtől van mód.Csoportos látogatás esetén előzetes egyeztetés szükséges.
KAPCSOLAT
Nádasdy-kastély
Telefon: +36 22/ 590 015
Létesítményfelelős
Hajdi Márta: +36 20/400 1312
PROGRAMOK
Állandó kiállítás
XIX. századi kastély enteriőr
Történet
Nádasdladány
Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján.
A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.
Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett egykor pálmaház állt, kicsit távolabb kapott helyet a valamikori fácánkeltető.
A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is. A
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.
A kastélypark - amely ma is őriz növényritkaságokat - kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.
|