A XIV.században a település neve Isthfandi volt, mely nevét a Szente-Mágócs nemzetség István nevű fiáról kapta. A község csak 1908-ban vette fel a Túr előnevet, más hasonló nevű településtől való megkülönböztetés végett. Egy 1315-ből származó levéltári anyag már említést tesz egy vízimalomról, ez azonban nem a mai lehetett.

A jelenlegi malom építőanyagai 1752-ből származnak. Érdekessége,hogy szerkezete favázas, fazsindelyes a teteje, és minden lényeges építőeleme fából készült. A malom három kerékkel működött, ezekből kettő lisztet őrölt, a harmadik pedig darált. Az őrlést és darálást kővel végezte, henger nélkül. Ennek a malomkőnek egy darabja ma is látható a bejáratnál. 1888-ban Báró Kende Zsigmond - a falu legjelentősebb földbirtokosa - felújíttatta a malmot. A XX.század elején működésén korszerűsítéseket hajtottak végre.

1928-ban az addigi olajmécses és petróleumlámpa helyett dinamót szereltek fel a belső világítás megoldására. Hamarosan a Túr vízállása nagyon alacsonnyá vált, ezért vízügyi szakemberek a malom lebontását javasolták. A Báró ebbe nem egyezett bele, szabályoztatta a Túr folyót. 1952-ben államosították, megtartása körül éles viták dúltak. Működését leállították, le akarták bontani, gondatlanság miatt már majdnem tönkrement. 11 év elmúltával mégis a restaurálás mellett döntöttek, mely 1965-re elkészült, azóta is működik a páratlan értékű ipari műemlék, mely Közép-Európa legnagyobb favázas működőképes vízimalma.

 A malom, mint a természet szerves tartozéka, békésen símul bele a platánokkal szegélyezett Túr folyó kanyarulatába, látványa csendet, nyugalmat áraszt. A környező erdő öreg fái, értékes állatvilága felfedezésre adnak lehetőséget a természetet kedvelők számára.
A malom nyitvatartása nincs időhöz kötve, de általában 8-18 óráig nyitva van, vagy kérésre kinyitják, sőt be is indítják.

Autóval parkolni a malomtól kb.50 méterre lehet.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.