GPS-túrák a Keszthelyi-hegységben
GPS-alapú túraútvonalakat terveznek a Keszthelyi-hegységben. A Balaton mögötti térség végre bekapcsolódhat a tó turisztikai kínálatába és legalább tizenhárom szebbnél szebb település mutathatja be saját nevezetességeit. Az ökoturisztikai fejlesztés nemcsak a régióban, de az országban is egyedülálló lesz.
A 23,8 millió forintos fejlesztés lényege, hogy az érdeklődők GPS-készülékek segítségével, képességeikhez mérten túraútvonalat választhatnak a rendszerbe feltöltöttek közül. Az újszerű ökoturisztikai program előnye, hogy térséget keresztülszelő Kék-túra útvonalát kibővítve mutat be új attrakciókat, a nyári szezonon túli időszakban is élvezhető, és a Balatontól távolabbi településeket is helyzetbe hozza.
Az ökoturisztikai fejlesztés másik része a geocahcing, más néven kincskereső játék lesz, amely az ismeretszerzésre alapozva mutatja be a környezeti értékeket. Bizonyos útvonalakon 30 darab geoládában találnak majd egy-egy feladványt az érdeklődők. A rejtvények megfejtése vezet tovább a következő állomásra, és végül a "kincshez".
A legváltozatosabb élővíilágú hegység
A Keszthelyi-hegység területe kb. 350 négyzetkilométer. A szakemberek szerint ez az ország egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sokféle élőhely típus megtalálható. Különlegesen gazdag, egyedi értékeket is bemutató élővilágának legérdekesebb egyedei a fehértorkú denevérek, a mogyorós pelék, a kis tűzlepkék, a fehér sások és az árvalányhajak.
A bakancsos turisták számára sem ismeretlen a vidék, főleg azoknak, akik érdeklődnek a földalatti látványosságok iránt. A térségben csaknem 20 kisebb nagyobb barlang húzódik a felszín alatt, közülük öt fokozottan védett. A legnagyobb kalandokat a fejlámpás és overallos túrákat kínáló a Csodabogyós barlangban élhetünk át.
A Balatonederics közelében húzódó barlang Magyarország tízedik leghosszabb földalatti látványossága. A tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól eltérően itt gyakran négykézláb, vagy csak hason csúszva lehet közlekedni. Az overall mellé kapott védősisak fejlámpa nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és a barlangi képződmények felfedezéséhez is elegendő fényt biztosít.
Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Balatongyörök:a legöregebb bükkfa és a legszebb balatoni panoráma
Vonyarcvashegy az 1600-as évek elején egy török gyújtogatásnak köszönhetően leégett és teljesen elnéptelenedett. Ez ma a legkevésbé sem mondható el róla, főleg nem a nyári időszakban. A szőlőtermelésben is jeleskedő hegyközségbe a jófajta borok és a látványos kerékpártúrák miatt érkeznek. A leghíresebb látnivaló a Balaton partján álló Szent Mihály domb, és rajta található a magányos kápolna, valamint a település északi határában elnyújtózó hegykoszorú, ahonnan gyönyörű látvány nyílik a Balatonra.
Gyenesdiásra a legtöbben a falutól északra mintegy két kilométernyire, a Pajta-völgy és a Büdöskúti-völgy találkozásánál álló bükkfához jönnek. Ez az ország legöregebb bükkje.
Balatongyörökön már csak a vendégágyak száma is elég beszédes. A faluban csaknem 4000-en szállhatnak meg egyidőben a kempingtől a négycsillagos szálláshelyig a legkülönbözőbb kategóriákban. Sokak szerint a Balaton innen Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.
Vállusban egykor a megművelt földek nagy része a Festetics-majorság részét képezte. Középkori pálos kolostor maradványai sok turistát csábít, főleg hűvösebb, strandolásra alkalmatlan időben. Várvölgyön az Alsózsidi gótikus templom és a Felsőzsidi temetőkápolna ígérkezik érdekes látványosságnak, de sokan idebicikliznek a falu fekvése és fejlett falusi turizmusa miatt. Érdemes megállniuk a Hévíz felé tartóknak is, ha másért nem, egy jó laskaebédre mindenképpen.
A Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormán Rezi várának kőfalai többé-kevésbé még ma is állnak. Reziben a turisták a Szőlőhegyi kápolnát, a Szent Orbán szobrot, keresik fel, de a legkedveltebb célpont a Gyöngyösi betyár csárda, amely a nyugat-dunántúli vásári útvonalak egyik legismertebb vendégfogadója volt, és ahol a legenda szerint Savanyú Jóska és bandája 1862-ben lebukott.
Cserszegtomaj egyik legizgalmasabb látnivalója az egyedülálló kútbarlang, ami 1930 előtt hagyományos ivóvizes kút volt. Az időközben feltárt szövevényes hálózata, hatalmas termei valamint különleges formakincse miatt ma is fokozottan védett természeti kincs. A barlangba úgy juthatunk le, hogy a kút betongyűrűvel kifalazott szűk aknáján kell leereszkednünk egészen 51 méteres mélységig. Cserszegtomaj további látnivalói az Arborétum a Várszínház és a Margit-kilátó.
Zalaszántón a bazaltutcaként ismert természetes bazaltfal kápráztatja a turistákat, de kedvelt célpont a középkori Tátika-vár. A történészek szerint ez Magyarország egyik legkorábban épült vára.
A faluba érkező zarándok turisták és az egyszerű bakancsos kirándulók is szívesen felkeresik a Kovácsi hegyen álló 34 méter magas buddhista szentély. Ennek nevezetessége, hogy Európában jelenleg csupán ez a szentély őriz eredeti Buddha-ereklyét és 1994-ben a Dalai Láma avatta fel.
Az GPS- túrákban érintett kilenc településen összesen ötven darab navigációs készülékkel várják a turistákat. Az ez év júliusára tervezett indulásig a turisták hamarosan saját honlapon, cd-romon, valamint tájékoztató kiadványokon keresztül is informálódhatnak.
|