A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Zenei rendezvényei megközelítik a százat. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenye fák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély-látogatáson vehet részt. Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven.

A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni.

Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk.