Az ország – legészakibb települése.
A Hídvégardó összetett szó "hídvég" előtagja a Bódva folyó hídjára utal, az "ardó" utótag pedig az erdőóvó szóból rövidült, mely az itt élő emberek foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.
Története
Elsőként 1283-ban említik. Az 1400-as években a Bebek család birtokolta. A 14. században már nemcsak temploma, hanem iskolája is volt a falunak. A 15. században huszita kézbe került,majd a husziták kiűzése után visszakerült a Bebek családhoz. A török időkben azonban elnéptelenedett, csak az 1730-as években népesült be újra. 1736-ban katolikus plébániát hoztak létre, s templomát 1777-ben restaurálták. 1896-ban létesült vasútállomása.
A trianoni békeszerződés után határmenti település lett.
Látnivalók
Gedeon-kastély
A feltehetőlen Gedeon Kelemen által, az 1700-1770-es években építtetett copf stílusú kastély 6 szobából áll. A kastély L alaprajzú, földszintes épület. Utca felöli homlokzatán háromtengelyes középrizalit uralkodik, melynek timpanonjában Istenszemes stukkódísz található. Az épület jelenleg a Teleháznak és a kézművesháznak ad otthont.
Papp-kúria (1830, klasszicista stílusú)
Római katolikus templom (középkori eredetű, 1777-ben barokk stílusban átépítve)
Református templom (18. századi)
Szent Anna-kápolna
Millenniumi tér
Népi lakóházak
Szent Imre-tér és Nepomuki Szent János-szobor
|