A falut tíz domb öleli körül, felületüket az pliocén-kori Ős-Rába hordalékos, agyagos-kavicsos maradványa borítja. A falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegyen található (404 m). A Felsőszölnökökt határoló dombok: Lujza-hegy (384 m), Hegyes-hegy (370 m), Martinjei-hegy (363 m), Kakasdomb (362 m), Ónzin-hegy (362 m), János-hegy (353 m), Török-hegy (343 m), Északi-hegy (349 m), Szabó-hegy (323 m).

1922 óta, a faluközponttól 4 km-re, Magyarország, Ausztria és Szlovénia határainak találkozásánál áll a Hármashatárkő.

A falut átszeli a Szölnök-patak, mely a szlovéniai Trdkovo községből ered.

Határátkelő
A trianoni békeszerződés feltételeinek életbelépéséig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék Jugoszláviához került, és az újonnan kialakuló országhatárok az 1990-es évekig elvágták egymástól az embereket. A magyarországi és szlovéniai emberekben is megfogalmazódott az igény, hogy az elválasztott tájegységeket újra könnyebben meg lehessen közelíteni. 1992-ben nyitották meg Felsőszölnök és Martinje között a határátkelőt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A határ előbb csak szlovén, illetve magyar személyeket fogadott, de 2004-től nemzetközivé tették. Az átkelőn csak személygépkocsival, illetve busszal lehetett áthaladni, a teherforgalmat tiltották.

2007. december 21-én, a schengeni egyezmény életbelépése miatt, a faluban is felszámolták a határátkelő még megmaradt darabjait. Addig az átkelő napi forgalma kb. 50 fő volt. A határhoz vezető út 1,2 km-es szakaszát 2002-ben 120 millió forintból újították fel, ekkor az új aszfaltburkolat mellett kiépítették a hegyről lezúduló csapadékot elvezető csatornát is.

Története
 
A Felsőszölnök-patak télenElső írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte, jelentős számú férfit hurcoltak el.

A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beleolvadt Felsőszölnökbe, ma a János-hegyen található házcsoportok jelzik egykori helyét.

A 16. század végétől a falu urai révén veszi fel az ágostai evangélikus vallást, s az marad 1717-ig. A község megmaradt katolikusai még gyakorolhatják kisebb zavargatásokkal hitüket, míg egyrészük Somogyba vándorol sok más szlovénnal együtt.

1640-ben a falu utolsónak hódol meg a törökök előtt, hogy elkerülje a pusztítást, akik már előtte sarcolták Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén falvakat. 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok égették fel, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, majd a csata végeztével hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.

A második világháború után a falu belekerült a határsávba. A módosabb parasztgazdákat az Alföldre telepítették ki mint kulákokat, közülük a legtöbben nem tértek vissza szülőfalujukba. A községet a rendszerváltásig csak határsávi belépővel lehetett megközelíteni. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A legutolsó határvédelmi eszközöket az 1990-es évek eljén számolták fel teljesen. A környéki erdőkben néhány helyen még megtalálhatóak a szögesdrót maradványai. Felsőszölnökhöz köthető híresség Kossics József plébános, reformkori néprajztudós.

Nevezetességei, látnivalók

19. századi vízimalom és olajütő
II. világháborús emlékmű
Katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal]
Götz-major
WestEnd (GCwend) virtuális geoláda (N 46° 52,1410'; E 16° 06,8290')
régi paplak (állandó kiállítás, szálló)

 Hármashatárkő
 
A kő magyar, szlovén, osztrák oldalai
A Hármashatárkő (szlovénül: Tromejnik, németül: Dreilanderecke) Felsőszölnökön, a Hampó-völgyből induló domb tetején, Magyarország, Szlovénia és Ausztia találkozásánál lett felállítva. A műemlék Tauka (Tóka), Trdkova (Türke) és Felszőszölnök falvak határait, illeve hazánk legnyugatibb pontját is jelzi.

A csonka gúla alakú oszlop 215 centiméter magas, alul 173 centiméter széles. A gúla három oldalán a három határ-ország címere, és a trianoni szerződések ratifikálásának dátuma látható. A rendszerváltás előtt a területet civilek (a magyar oldalról) nem közelíthették meg, a határt szigorúan őrizték az országot elhagyni kívánók miatt. Az emlékhelyet először 1989. június 4-én nyitották meg (tulajdonképpen megelőzve az 1989. augusztus 19-20-i Paneurópai Pikniket, ez volt az első határnyitás a vasfüggönyön keresztül) , azóta ismét helyi nevezetesség, a turisták kedvelt célpontja. A kőnél minden évben három-nemzeti találkozót tartanak.

2004. május 1-jén a három határfalu szintén itt tartotta meg ünnepségét, üdvözölve az Európai Unió bővítését.