Turisztika, látnivalók

A falu fo útja mellett a Hunyadi téren található egy a XV. századból való templom maradványa. A muemlék elott a tizenhárom aradi vértanú emlékére kopjafás emlékpark található. Pár lépésre innen ugyancsak kopjafa állít emléket a pedagógusok hivatásának tiszteletére.

Coburg herceg kastélya a falu központjában áll. Az épület jelenleg négy család számára biztosít otthont.

A pusztavacsi erdészet által muködtetett erdészház elozetes egyeztetés után szállás lehetoséget is biztosít nem csak a vadászok számára. A település környékére az apróvad a jellemzo. Emellett vaddisznó és oz is terítékre kerülhet.

Egy finn tulajdonú vállalkozás a lovas turizmus iránt érdeklodoket szolgálja ki. A terep kiválóan alkalmas e nemes sportra, szabadidos tevékenységre. Külön érdekességet jelenthet a telepen muködu strucc farm megtekintése.

A jellemzoen sík terep és a kialakult úthálózat alkalmassá teszi Pusztavacsot a gyalogos és a kerékpáros turizmus hívei számára is.
 
Pusztavacs területén található az ország földrajzi középpontja. E geometriai középpont koordinátái: földrajzi szélesség 47fok 11’ és földrajzi hosszúság 19fok 30’.
 
A falu történelmi áttekintése
A település már idoszámításunk kezdetétol lakott hely lehetett. Régészek a falu mai területén szarmata temeto nyomaira bukkantak, de ilyen leleteket a környezo településeken is találtak / Hernád, Táborfalva, Csévharaszt, stb./. A szarmata leletek mellett avarkori régészeti leletek is elokerültek. A honfoglaló magyarok használhatták a legeltetésre alkalmas rétjeit. A honfoglalás után a térség Kurszán kezébe került, majd halála után Árpádhoz.
Az egyik közeli település megorizte Árpád egyik fiának nevét is: Üllo. A XI-XII. században Vacs királyi birtok lehetett. Valószínu, hogy a királyi birtokon élok állattenyésztéssel teljesíthették szolgálatukat, mivel nyelvészek szerint „Och” a szláv eredetu ochar /juhász/ szóval állhat kapcsolatban.

A község elso okleveles írásos említése 1274-bolvaló. IV.László király Vacson keltezett oklevelében arra „inti a sebeniciakat, hogy traniakat ne zaklassák”. Az oklevél keltezési helye Och formában jelenik meg, a késobbiekben, nyelvi változások következtében az „o” hangból „v” hang lett. A tatárjárás utáni idokben a királyi birtokok fokozatosan eladományozásra kerültek. A terület már 1280-ban Igmánd nembeli András fia Miklósnak birtoka.

A falu természetföldrajzi fekvése kedvezett a további fejlodésnek. A XIII. században alakulnak ki a fontosabb alföldi utak/ Kun, Szegedi, Korösi/. A Korösi út volt a Pest felé irányuló tiszántúli állatkereskedelem egyik fo útvonala. Így a település bekapcsolódhatott az árutermelésbe. Vacs 1384-ben heti-vásártartási jogot kapott. Ezzel Vacs, ha korlátozott lehetoségekkel is, de mezovárosi fejlodés útjára léphetett.

A XV. százdban templomot építettek az itt lakók, a vásároztatási jog megszerzése után kereskedok, iparosok telepedtek meg, így az állattenyésztés és a földmuvelés mellett megjelentek iparosok és kereskedok is. A helyi oktatás megjelenésérol a XVII. század közepétol találhatók feljegyzések.

A település története során többször is gazdát cserélt. 1415-ben a Szántai Kolos családtól a Némai Kolos családra szállt a birtok, majd visszakerült királyi tulajdonba. Késobb a Wachi családhoz került és végezetül adóság miatt Kenderessyek tulajdonába ment át. A török hódoltság alatt a térség a budai vilajet fennhatósága alá került. A települést lakói lassan elhagyták, fokozatosan elpusztásodott. A török kiuzése nyomán a Koháry család tulajdonába került, majd a férfiág kihalása után, benosülés következtében Vacs Ferdinánd Szász-Coburg hercegi család tulajdonába került. A család egészen 1944-ig birtokolta a területet.

A Coburg család hozzá kezdett gazdasága fejlesztéséhez. Lengyel és szlovák mezogazdasági telepeseket /zselléreket/ hoztak a térségbe. / Érdekes módon a térség más településein található nemzetiségi lakosság, Pusztavacson nem./ A birtokon szükséges iparosok a szomszédos mezovárosokból költöztek be. A vacsi uradalom területén majorságok épültek ki. A hercegi család által folytatott gazdálkodás foirányi, amelyek ma is fellelhetok a térségben: állattenyésztés / sertés, juh, szarvasmarha, ló /, földmuvelés / búza, repce, dohány, gyümölcs, szolo / és erdogazdálkodás.

A gazdasági fejlodésnek köszönhetoen 1871-ben a falu községgé szervezodött, önálló jegyzoséggel. Ettol kezdve lett a község hivatalosan is Pusztavacs. Coburg herceg 1850-ben orvosi állomást és gyógyszertárat szervezett a faluban. 1856-ban pedig iskolát és tanítói lakást építtetett, rendeztetett be, majd az uradalom több helyén is nyitott iskolát.

1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakult Pusztavacson a községi tanács, majd az 1970-ben kialakított országos településfejlesztési koncepció eredményeként a község elvesztette önálló közigazgatását és Örkény Nagyközségi Tanácshoz csatolták társközségként, Hernáddal, Táborfalvával együtt. A településfejlesztési koncepció Pusztavacsot funkció nélküli településként sorolta be és a fejlodés központjába emelt Örkény „alvófalujává” tette.

Pusztavacs önállósága 1989-ben vetodött fel, majd az 1990-es helyhatósági választáson megalakult az önálló önkormányzat.