Története
Garbolc nevével az oklevelekben 1344-ben találkozhatunk először, ekkor Garbolcz -nak írják.

A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így nagyrésze az e-nemzetségből származó Gacsályi-családé. Közülük való volt az az Elleus, aki 1344-ben határait megjáratta, s leiratta: e határjáró oklevélben említik Pylyske (Pölöske, Nagypelelske) felől Zomoga pataka, Eger vize, Sár és Garbolcz foka helyneveket. Garbolcot egy időre a Kusalyi Jakcs család tagjai szerezték meg, de a királyi kúria a birtokot 1427-ben visszaítélte Gacsályi Tamásnak, mint Ellus fia László utódjának.

A XI-XVII. század-ban a Rozsályi uradalom-hoz tartozott.

A XVIII. század-ban a Becsky, Nagy, Horváth, Várday, Szalkay, Szőke családok birtoka.

A XIX. század közepéig a Kölcsey, Böszörményi, Várday, Horváth, Zombor, Szalkay családoké.

A település a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult, s csak később épült fel újra.

1787-ben újra elpusztult, egy tűzvészben leégett. A falu ekkor új helyre telepedett át, s itt építették fel új templomukat is 1832-ben.

Természeti értékei
Égerláp

Nevezetességei
Magyarország legkeletibb pontja,Garbolc
Itt található Magyarország legkeletibb pontja, melyet emléktáblával is megjelöltek.
Református templomát 1832-ben építették az 1787-ben leégett templom helyett, majd 1859-ben újraépítették.