A gazdasági életre komoly befolyást gyakorolt a zsidóság betelepedésének engedélyezése 1783-tól. A 19. században ezek a családok jelentős ipari potenciállal növelték a város életerejét gép-, könnyű- és vegyipari cégek létrehozásával.

Látnivalók: a város központjában, a Szent László téren, található Várad egyik legszebb eklektikus épülete, a Sas-palota. A hajdan szállóként üzemelő palota ma szállónak, mozinak, üzleteknek és néhány lakásnak ad helyet.
Az épülettel szemben található az 1733-ban felszentelt Szent László templom, mögötte az 1900-as évek elején neoklasszicista stílusban épült Városháza.
Továbbsétálva a volt görögkatolikus püspöki palotát - ma könyvtár - találjuk, a tér dél-keleti sarkán pedig a Holdas-templom nevű ortodox székesegyházat, ami nevét a homlokzatába épített, és ma is forgó Holdat ábrázoló gömbről kapta. A térhez közel épült fel 1878-ban a neológ zsinagóga, az ortodox zsinagóga pedig a ma Mihai Viteazul utcához közel.
A főtértől tíz percre, a Körös túlpartján, a Kálvin János utcában találjuk a Király-hágó melléki református püspökséget és az újvárosi református templomot.
A főtérről a Sebes-Körös hídján áthaladva a Szigligeti Színház terére jutunk. Az épület a bécsi Fellner Jakab tervei szerint készült el 1900. októberében. A színház oldalában szállodák, mögötte a ma Ady Endre Gimnáziumként működő egykori Orsolya rendház és leányintézet található. Szintén a téren található Ady kedvenc kávéháza, az EMKE, korabeli látogatásaira tábla emlékeztet.
A tér sarkán nyílik Várad sétáló utcája, a Fő utca. Ezen végigsétálva eljutunk a Szécsényi térre, ahol Ady emlékház található.
Utunkat a Fő utcán folytatva, majd meghosszabítva a Petőfi-parkon keresztül, egy újabb fontos látnivalóhoz érkezünk: a Székesegyházhoz. A székesegyházat Giovanni Battista Ricca építőmester irányításával építették, belső elemeinek jó részét Vaskóh környéki és carrarai márványból készítették. Freskóit Johann Nepomuk Schöpf prágai és Franz Storno bécsi művészek alkotásai. Az orgona Mária Terézia ajándéka.
Az épület előtt Szent László szobra áll, mellette a Püspöki palota tömbje húzódik, ami jelenleg a Körösvidéke múzeumnak ad otthont.  A püspöki palota a késői barokk egyik legszebb alkotása. A 100 szobás palota első emeleti dísztermében fogadták az 1771-ben Váradra látogató Mária Terézia császárnőt és később II. József császárt.
Említésre méltó a Kanonoksor, a maga több, mint 50 oszlopos, árkádos folyosójával. 1753 és 1865 között épült, ma a római katolikus püspöki hivatalnak ad helyet.
Említést érdemel még a vár, bár állaga miatt egyelőre nem lesz turistacsalogató. Előremutató viszont, hogy rehabilitációja elkezdődött.