Szlovák Köztársaság
Slovenská Republika  
 
Főváros Pozsony
 
Államforma parlamentáris köztársaság
 - Köztársasági elnök Ivan Gaąparovič
 - Miniszterelnök Robert Fico

 
Hivatalos nyelv Szlovák
Függetlenség 1993. január 1. 
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 48 845 km˛ (130.)
 - Víz (%) elhanyagolható
Népesség  
 - 2008 évi becslés 5 455 407  (88.)
 - 2001 évi népszámlálás 5 379 455
 - Népsűrűség 110 fő/km˛
GDP 2007
 - Összes 71,57 milliárd USD (57.)
PPP: 107,6 milliárd USD
 - Egy főre jutó 13 338 USD (47.)
PPP: 19 800 USD
HDI (2004) 0,863 (42.) – magas
Pénznem [[szlovák korona (2009.01.01-től €)]] (SKK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .sk
Nemzetközi gépkocsijel SK
Hívószám +421
Az Európai Unió és a NATO tagja.
 
 
 A mai Szlovákia területét magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban a Felvidék fogalma alatt szokás tárgyalni.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

 Történelem
 Szlovákia történelme és a Felvidék

 A szlovákok őstörténete
 
I. Szvatopluk három vesszőjének legendája; három fia: II.Mojmír, II.Szvatopluk és PredstavAz első ismert szláv állam Szamo országa volt 623 és 658 között, amely a csehek, szorbok és morvák földje mellett valószínűleg a mai Szlovákia és Magyarország területét is magában foglalta. Szamo halála után a régió több mint két évszázadig az avarok uralma alatt állt. Szlovák történészek szerint a 8. század végén a mai Nyugat-Szlovákia már szlávok által lakott terület volt, amely határos volt a virágzó Frank Birodalommal. A blatnicai sírlelet arról tanúskodik, hogy ekkorra kialakult a helyi szláv előkelők rétege, és az avarok és Karolingok hatására gazdag kultúra jött létre ezen a vidéken.

Az avarok meggyengülése következtében a 9. században két önálló államalakulat jött létre a területen: a Morva Fejedelemség központja a mai Morvaországban volt, míg a Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén feküdt. Ez utóbbi megalapítóját, Pribinát ma az első ismert szlovák uralkodónak tartják. Bár Pribina maga pogány volt, 828-ban felépíttette az első keresztény templomot a mai Szlovákia területén.

833-ban I. Mojmír morva fejedelem a két fejedelemség egyesítésévek megalapította a Nagymorva Birodalmat. A birodalom kulturális fejlődését nagyban elősegítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége. Szent Cirill megalkotta az első szláv írást a glagolita ábécét és lefordította ószláv nyelvre az evangéliumot, így ez lett az első szláv nyelvű irodalmi alkotás. 871-ben I. (Szépszemű) Szvatopluk nyitrai herceg lett a birodalom fejedelme. Őalatta érte el legnagyobb kiterjedését a Nagymorva Birodalom. Szvatopluk súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal. Uralkodásának és az egész birodalom történetének végül a magyar törzsek honfoglalása vetett véget. Maga a fejedelem valószínűleg 904-907 között a magyarokkal vívott csatában esett el.

A magyarok a 10. század-ban fokozatosan birtokukba vették a mai Szlovákia területét. Az alföldi területekre (Csallóköz, Mátyusföld) nagy tömegekben költözött be a magyarság. A hegyvidéki területeken ugyanakkor a nagymorva korban épült szláv várak, városok népe és az ősi szláv kultúra a magyar törzsfők uralma alatt is tovább élt.

 A Magyar Királyság kora 
    
A 11. századtól a mai Szlovákia teljes területe a Magyar Királysághoz tartozott 1918-ig. A szlovákok története ez idő alatt szorosan egybefonódott a magyar történelemmel. A 19. században ébredő szlovák nemzeti mozgalom hatására az I. világháború végére fölerősödtek a nemzetiség körében az elszakadási törekvések. A pánszlávizmus jegyében az újonnan alakult Csehszlovák állam ígért nagyobb lehetőségeket. Ténylegesen 1919-ben a cseh(csehszlovák) hadsereg megszállása valósította meg ezt az „államalapítást” a szlovák területeken is.

 Csehszlovák korszak
 
A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élő szlovák és magyar nemzetiségűeknek. Ezért a szlovákok közül sokan nem váltak a demokratikus szövetségi állam hívévé, megtartották önállósodási törekvéseiket. Csehszlovákia 1938-as feldarabolása a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés révén egyfajta megoldást kínált mind a magyar revizionizmus és a magyar kisebbségek problémájára, mind a szlovák nacionalizmus számára. A maradék területen így azután Jozef Tiso vezetésével 1938-ban Zsolnán (®ilina) kikiáltották az első Szlovák Köztársaságot. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört szlovák nemzeti felkelés.

A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték.

 Az önálló Szlovákia
   
Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam.

2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

 
A Párizsi békeszerződésben érintett területek
 Határváltozások
A valamikori Csehszlovákia majd annak felbomlását követően a mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozza meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal. Ekkor Árva és Szepes vármegyék kisebb területei, kerültek Lengyelországhoz.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll. A kormánynak jelenleg 16 tagja van: a kormányfő, egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes és 14 szakminiszter.

 Népesség
 Általános adatok Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
Népsűrűség: 111 fő/km2
Népességnövekedés: 0,15%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
Városi lakosság aránya: 58,8%
Írástudatlanság: 1%

 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Hivatalos nyelv: szlovák
Népek a legutóbbi, 2001. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 85,8%, magyar 9,7%, cigány 1,7%, cseh 0,8%, ruszin 0,4%, ukrán 0,2%, német 0,1%, egyéb 1,3%.
Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok (romák) jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. 
Vallások: római katolikus 68,9%, evangélikus 10,8%, görög katolikus 4,1%, református 2%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
Írásrendszer: latin ábécé

 Szlovákiai magyarság
 
Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a, plusz a magyarok által lakott területeken élő cigányság jó része). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik, legnagyobb számban a Csallóközben.

 
 Gazdaság
 Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót.