Félfalu (Felvidék)
Ez a terület Bodrogköz, illetve Ung-vidék néven ismert, és a történelmi Magyarországhoz tartozott (a lakosság túlnyomó részben ma is magyar). A trianoni békeszerződés a Felvidéket az akkor megalakult Csehszlovákiának itélte, és mivel a határvonalat a Munkács- Kassa vasútvonaltól délre húzta meg, a Bodrogköz északi része is a határon túlra került.
A második világháború után a szovjet hadsereg megszállta az Ungvár- Máramarossziget közé eső területet (Kárpátalja) és Kárpátontúli terület néven bekebelezte a Szovjetunióba. Ennek felbomlásakor Kárpátalját az újonnan létrejött Ukrajna örökölte. A szovjet (ukrán) határ meghúzásakor sem etnikai, sem földrajzi határokat nem vettek figyelembe, igy történt, hogy a magyarlakta Szelmenc falu keleti része mindmáig Ukrajnában (Soloncy), nyugati része Szlovákiában (Velky Slemence) van. A határvonal az egykori berlini falhoz hasonlóan a falu főutcáján keresztben húzódott, hermetikusan elzárva a két településrészt. 2005-ig szögesdrót védte, a szovjet/ukrán katonaság szigorúan őrizte, igy a rokonok, szomszédok még csak nem is beszélgethettek egymással, látogatóba meg csak vagy 40 km-es kerülővel mehettek, már ha kaptak vizumot. A helyzet Ukrajna illetve Szlovákia létrejötte után sem javult sokat, mignem 2005 karácsonyára az Amerikában élő magyarok, illetve a magyar kormány közbenjárására sikerült határátkelőt nyitni a föutcán.
Közadakozásból egy-egy szépen faragott fél-székelykaput állitottak a határvonal mindkét oldalára, amely a szétválasztottság ellenére is összetartozást jelképezi. (székelyudvarhelyi mesterek munkája). Igy mostmár gondos határellenőrzés után közvetlenül meg lehet látogatni a két házzal arrább lakó sógort.
Szelmeccel szomszédos Dobóruszka (Ruska). A falut 1332-ben emlitik először. Ebben a kis faluban született Dobó István, az egri vár védője. A falu a Dobó család birtoka volt, és Dobó István innen emelkedett az egri várkapitány, majd a győzelem után a erdélyi vajda tisztségéig. Késöbb hamis vádak alapján bebörtönözték, és kiszabadulása után tért vissza Dobóruszkára, de itt hamarosan meghalt. A templomban láthatjátok vörösmárványból készült szarkofágjának másolatát, az eredetit 1833-ban Egerbe szállitották.
A templom pontos kora nem ismert, legkorábbi részei gótikus stilusúak, de sokszor átépitették és kibővitették. Az utolsó nagy bővitésre az első világháború idején került sor, és már a frissen megalakult Csehszlovákiában fejezödött be. Egyházi központ volt, amelyhez számos környékbeli falu tartozott. Kárpátalja szovjet megszállása után ezeknek jó része a határon túlra került, igy most kissé túlméretezetté vált. A faluban látható még néhány szép hagyományos parasztház is.
Megközelités
Ezek a falvak szó szerint a világ végén vannak, vasútállomásuk nincs. Autóval megközelithetőek Nagykapos (Velky Kapusany) felől.
|