Marosvásárhely |
EMOT |
|
"A délkeleti irányból lefolyó Poklos patakának Marosba szakadásánál egy lomberdők által koszorúzott hegyfok szögellik ki. - Ez Nagyerdő nevét a tetejét koronázó s oldalait boritó több száz hold kiterjedésű azon csereerdőről veszi, mely itt ezen erdőszegény vidéken a Nagyerdő elnevezést jogosan kiérdemli.
|
Kézdivásárhely |
EMOT |
|
A huszonháromezer, vegyes vallású lakost számláló város a felsőháromszéki rónán, 570 méter körüli magasságban helyezkedik el. Ez a város az egykori Kézdiszék székhelye. Számos régészeti lelet látott itt napvilágot.
|
Maroshévíz |
EMOT |
|
Maroshévíz a Gyergyói-medence északnyugati zugában foglal helyet. Ez a város Borszék megközelítési iránya és vasútállomása is. Az ország legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket jegyző települései közé tartozik. Maroshévíztől (a 12-es és 15-ös út találkozásától) Marosvásárhely 104, Borszék 26, Gyergyószentmiklós 32, Csíkszereda pedig 97 km-re fekszik.
|
Békás szoros,Gyilkos tó |
EMOT |
|
"Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben."
(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. 1869. 111).
|
Szászrégen |
EMOT |
|
Szászrégen az egymással összeépült, majd 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégent, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafáját és Radnótfáját foglalja magában.
|
Nagyvárad |
EMOT |
|
A Körös-parti város helyén már a 11. században megjelentek az első, településre utaló nyomok. A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. A város központi része a 19. század második felére alakul ki.
|
Brassó |
EMOT |
|
Röviden Brassó Erdély egyik legfontosabb városa, azért, mert az Erdélyt Havasalfölddel és Moldvával összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik. Ez az előnyös fekvés határozta meg Brassó város gazdasági jelentőségét a történelem folyamán. Brassó elsősorban fontos ipari és kereskedelmi központ volt, ugyanakkor a szász, a magyar és a román kultúra nagy kisugárzású művelődési központja is.
|
Bran (Törcsvár) |
EMOT |
|
Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, É – D-i irányú belsőtornyos vár.
|
Parajd, Szováta |
EMOT |
|
Szováta falu területe nem népesült be a székelyek letelepedésével egyidőben, de a XVI. századi társadalmi gazdasági változások (a jobbágyosodás és a sóbányák valamint az erdőségek jobb kihasználásának szükségessége) a terület benépesedéséhez vezettek.
|
Arad |
EMOT |
|
A Maros folyó két partján terül el, lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.
Arad területén már az ókorban léteztek emberi telpülések, az ásatások során csiszolt kőkorszakbeli, bronzkori és vaskori leletek is napvilágra kerültek. Valószínűleg a megye területén húzódott Dácia, római tartomány határát jelölő limes (földsánc) is.
A területet a honfoglaláskor azonnal birtokba vették a magyar törzsek, a város valószínűleg I. István királyunk által ispánként beiktatott Orod vagy Arad nevű személyről kapta a nevét.
|
|