Hajósi kastély
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya.
A település központjában található egykori érseki kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben. A barokk épület mai formáját többszöri átalakítás során nyerte el.
Megközelítés
Hajós Bács-Kiskun megyében, Kalocsától délkeletre található.
A kastélyhoz vezető utat a környékre megérkezve szerencsére már nem könnyű eltéveszteni, mivel sok tábla jelzi a helyes irányt.
Hajósra megérkezve célszerű a főúton maradva a templom irányába haladni, a kastély ezzel szemben található.
Autóval érkezőknek ajánlott parkoló nyitvatartási időben a kastély parkjában található, azon kívül pedig a kastély melletti kis forgalmú utcában.
A hajósi érseki kastélyról
A 18-19. században a kastélyt a kalocsai érsek vadászkastélyként használta, majd a 20. század elején gyermekotthont helyeztek el benne. Az idekerült árvákat apácák nevelték. A gyermekotthon fenntartója a mindenkori kalocsai érsek volt egészen 1948-ig, az egyházi intézmények megszüntetéséig. 1950. január végén a nővérek -így a gyerekek is- kénytelenek voltak elhagyni az épületet.
1954-től a kastély állami nevelőotthonként folytatta működését 1998-ig, amikor a gyermekotthon kiköltözött a kastélyból.
1998 és 2009 között a kastély gazdátlanul állt a település központjában és haladt az enyészet útján. Betört ablakok, dzsungelre hasonlító kert, málló vakolat jelezték az épület egyre szomorúbb állapotát.
2008-ban Bács-Kiskun megye EU-s pályázatot nyert a kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére, így készülhetett el 2010 szeptemberére a felújított Hajósi Érseki Kastély.
Az épület nyitva áll az érdeklődők előtt, állandó és időszakos kiállításokkal, különféle programokkal, szépen gondozott barokk kerttel várja a látogatókat.
TITKOS ALAGUTAK
A közelmúltban befejezett felújítási munkák idején a kastély udvarán előkerült egy „titkos alagút”, amely a barokk kori melléképülete alá vezet. A mintegy négy méter hosszú járat feltárása után kiderült, hogy ez az alagút egy kútban végződik, amelyben napjainkban is található víz. A melléképület alatti kút valószínűleg az érseki konyha vízvételezési lehetőségét biztosította egykor. Az előkerült alagút a felújítás során helyreállításra került, a látogatók le is mehetnek a járatba.
A kastély titkos alagútjairól természetesen a hajósi legendárium is sok történetet megőrzött. Az idős hajósiak más titkos alagutakról is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szent János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.
Nyitva tartás
Nyári nyitva tartás:
Kedd - Vasárnap: 10:00 - 17:00
Hétfő: ZÁRVA!
Téli nyitva tartás november 1-től:
Kedd - Vasárnap: 10:00 - 16:00
Hétfő: ZÁRVA!
Az alábbi napokon és ünnepnapokon a kastély nyitva tartása a
következőképpen alakul:
október 23. (vasárnap) Nyitva: 10:00 - 17:00
november 1. (kedd) ZÁRVA!
november 2. (szerda) ZÁRVA!
november 12. (szombat) Nyitva: 10:00 - 12:30
november 26. (szombat) ZÁRVA!
december 3. (szombat) ZÁRVA!
december 10. (szombat) ZÁRVA!
december 17. (szombat) ZÁRVA!
DECEMBER 19. - JANUÁR 2. : ZÁRVA!
Egyéni és csoportos bejelentkezéseket módosított nyitva tartás ellenére is várunk!
Kérjük csoportos látogatási igényüket előre jelezzék telefonon vagy e-mailben!
Bejelentkezés: 30/904-58-24 vagy hajosikastely@gmail.com
Belépő árak/ Terembérlés
Belépők 2016
Felnőtt: 800 Ft/fő
Nyugdíjas: 600 Ft/fő
Gyermek: 600 Ft/fő (18 éves korig)
Pedagógus: 600 Ft/fő (kizárólag érvényes pedagógus igazolvány felmutatásával)
Csoport: 600 Ft/fő ( min. 15 fő )
Családi: 2.000 Ft (2 felnőtt+1 gyerektől)
Időszaki kiállítás: 400 Ft/fő
Fotó/videó jegy: 1.000 Ft
Tárlatvezetés csoportoknak:
Magyar nyelven: 2.500 Ft/csoport ( max. 30 fő)
Német nyelven: 3.500 Ft/csoport ( max. 30 fő)
Röviden Hajósról
Hajós népessége 2005-ben mintegy 3400 fő volt. Városi rangot 2008. július 1-én kapott.
A település elsősorban szőlőtermesztéséről vált híressé, mint a Hajós-Bajai borvidék északi települése.
A település nevét már 1366-ban oklevél említi, azonban a török idők alatt elnéptelenedik. A 18. század első felében a mai Baden-Württemberg tartományból telepítették be a település sváb lakosságának őseit, az ekkor lakatlan, mocsaras területre. A település a Habsburg időkben mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Hajós történetének legsötétebb eseményei 1946-ban történtek 450 német család kitelepítésével. Helyükre csángó magyar menekültek, felvidéki magyarok, valamint már Magyarországon élő sváb családok kerültek.
Ha időtök és kedvetek van, ajánljuk figyelmetekbe a település egyéb látnivalóit
Hajóstól 3 km-re helyezkedik el a hangulatos pincesorairól méltán ismert Hajósi-Pincefalu, amely mintegy 1300 löszbe vájt borospincéjével egyedülálló népi építészeti látnivalót kínál az idelátógatóknak. A szőlőtermesztés és borkészítés fontos szerepet játszik a hajósi családok életében, annak szerves része. 1983 óta minden évben május végén kerül megrendezésre a nemzetközileg ismert Orbán Napi Borünnep színes forgataga a bor védőszentje, és elsősorban a vele dolgozó emberek tiszteletére. Itt megmutatkozik a hajósi emberek vendégszeretete, amely egész évben nyitott ajtókkal fogad mindenkit.
A városközpont további barokk épületei (templom, parókia, gyógyszertár, régi elemi iskola, egyesületek háza) napjainkra szépen megújultak a város és az egyház összefogásának eredményeképpen.
A település temetőjének egyedi hangulatot kölcsönöznek a régi gót feliratos sírkövek.
|