A téren álló gótikus eredetű egyhajós, támpilléres református templom a XIV-XV. században épült. Az 1821-ben végzett átalakítások során kapta kétszintes tornyát, melynek hegyes, négy oldaltoronnyal kialakított, eredetileg fa építésű sisakja alatt található kerengője körbejárható. A templom előtti fenyőfákkal körülölelt parkban találjuk Vay Ádám generális - kurucvezér - turulmadaras síremlékét és obeliszkjét. A téren - az obeliszk és a kastély közötti parkrészben - áll az I. és II. világháborúban elesettek és áldozatok emlékére 1992-ben emelt emlékmű.

Ugyancsak az út bal oldalán találjuk a Vay család kétemeletes (XVI. század végén) XVII. század elején emelt kastélyát. Az eredetileg 30 x 10 méteres téglalap alaprajzú, alápincézett épületét téglából falazták. A nyugati homlokzat tengelyében kapott helyet a kőkeretes bejárat. Az építési munkálatok minden bizonnyal többször, akár hosszabb időre is félbeszakadtak. Erről árulkodik a földszinti helység boltozatának készítését a díszítésben megörökítő 1650-es évszám is. A család építési kedve azonban több átalakítást is hozott a kastély életében. Az észak-nyugati sarkában Vay Péter (1574-1656) rendelkezése értelmében emelt háromszintes torony építése 1659-ben fejeződött be. Az ezt követő generációk is kivették részüket a kastély átépítéséből. Ekkor épült a kastély dél-keleti sarkán álló kváder díszes tornya. Végleges formáját az épület az építkezések elkezdése után eltelt 90 év alatt, a XVIII. század első felére érte el. A barokk kori munkálatokat elrendelő személy feltehetőleg Vay László lehetett, aki a család golopi kastélyát is építette.

A XIX. század első felében a kor népszerű irányzatának megfelelően romantikus, gotizáló stílusú átépítések zajlottak a kastélyban. Külső megjelenésében a homlokzati nyílásokról eltávolították a kőkereteket és felső lezárásukat csúcsívessé alakították. A romantikus elképzeléseknek megfelelően várkastély szerű felhúzható fahidat és hozzá meredek rámpát is létesítettek. A fahíd meglétére utaló jeleket a lépcsőházban és a második emeleti nagyteremben található árnyékszékben is megtalálhatjuk. Az 1800-as évek végén, és az 1900-as évek elején a kastélyt újratatarozták. Az épület kívülről új vakolatot kapott, míg belsejében új ajtószerkezeteket helyeztek el és új falépcsőt építettek. Ekkor (1896) készítette Lohr Ferenc festőművész a második emeleti nagyterem freskóját is, melye a család egy tagja, Vay Titusz az 1396-os nikápolyi csatában hozzásegítette I. Zsigmond királyt a meneküléshez. 1418-ban hálájának jeléül a király címer-, és pallosjogot adományoz a Vayaknak.

A kastély mégsem Vay Titusz nevezetes tettének köszönheti jelentőségét. A Rákóczi-szabadságharc idején a Vay család birtoka jelentős szerephez jutott. II. Rákóczi Ferenc fejedelem ) első ízben 1703. július 14. (vagy 19.)-én járt e falak között. Ez alkalommal nyerte meg a Vay testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot a forradalom ügyének. Korábbi közös szenvedés emléke alapján Rákóczi bízott a Vay család támogatásában, és várakozásában nem is csalódott. A vajai várra még aznap kitűzik a forradalom jelszavával - "Pro libertate" - ékesített zászlót. Vay Lászlót a parasztfelkelés elől a kisvárdai várba menekült bizonytalan nemesség meggyőzésére küldi. Ugyanezen megnyerés érdekében adja ki Rákóczi 1703. július 18.-án a naményi pátenst, melyben a haza megmentésére és a népfelkeléshez való csatlakozásra szólítja fel a nemeseket. Vay László küldetése azonban nem járt sikerrel. A nemesből kuruckapitánnyá lett Vay Lászlónak nem sikerült meggyőzni a nemeseket, akik azonban biztosították Rákóczit, hogy nem állnak az útjába és nem fogják hátba támadni. Vay Ádám fegyveresen is kiállt a felkelés eszméi és a fejedelem mellé. Az ónodi országgyűlés 1707. június 13.-án kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. Vay Ádám a Kálló elfoglalásáért később udvari marsali kinevezést is kapott Rákóczitól.

A forradalom hanyatlásakor a fejedelem újból visszatért Vajára. 1711. január 31.-én érkezett a kastélyba, és itt folytatta Pálffy János tábornaggyal, a császár küldöttével az egyeztető tárgyalásokat. Ekkor fogalmazódtak meg a szatmári békekötés pontjai, melyet Vay László is ellátott kézjegyével. A szabadságharc lezárásával Vay Ádám családjával együtt követte Rákóczit a száműzetésbe. 1719-ben halt meg a lengyelországi Danzig (ma Dansk szerz.) városában. Sosem folyamodott a császárhoz kegyelemért. Felesége csak férje halálát követően kért kegyelmet családjának. Gróf Erdődy Gábor egri püspök közbenjárására kaptak amnesztiát. Fiát, Ádámot később Heves vármegye alispánjává választották, és 1742-ben visszakapta az apai vagyon egy részét.

A fejedelem kétszeri látogatását a bejárat fölött 1897-ben állított emléktábla is megörökíti. A déli szárnyban kapott helyet a kuruc és labanc időket és a Rákóczi-szabadságharcot bemutató kiállítás, ahol időrendi sorrendben ismerkedhetünk meg a forradalom fontosabb eseményeivel és tárgyaival. A második emeleti lépcsőfordulóban kapott helyet az a barokk szán, melyen a hagyomány szerint a Vay család egyik tagja szánkóztatta meg Mária Teréziát a nyáron sóval felszórt úton. A nagyteremből nyíló északi bástyaszobában került bemutatásra a Vay család történetét ismertető kiállítás. Itt ismerhetjük meg a család megyebeli birtokait, valamint Vay Ádámnak és feleségének Zay Annának életútját a szabadságharc napjain át, egészen a bujdosásig, majd egy vitrinbe került a Vay Ádám hamvainak újratemetéséről készített összefoglaló. A szemközti falon a Vay-család fáját láthatjuk.

Az első emeleti nagyteremben a 2000 évben végzett régészeti kutatások során került elő az a stukkódíszítés, mely a boltíveken fut végig. Ezek az előkerült faliképek a XVII. századi épülettel egyidősek. A ma látható félig megmaradt eredeti díszítést 2003-ban állították helyre. Ez a helység volt a kastély díszterme. A terem közepén álló intarziás asztalt lombard stílusú székek szegélyezik. A terem bejárata mellett a füzéri várnál végzett ásatások során előkerült kályhacsempék alapján rekonstruált cserépkályha áll. A szemközti falon a Vay család címerét láthatjuk. A kastélyt északi és déli szárnyra osztó csodás falépcsőn térünk vissza a földszintre.

Állandó kiállítások:

Pinceszint : Kőtár (Lapidárium)
Földszint: Könyvtár (Konferenciaterem)
Első emeleti nagyterem: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra
Második emeleti nagyterem: A Vay család bemutatása
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.