Az erődítmény - kisebb jelentőségű erősség lévén - egykor az ugodi vár uradalmához tartozott és sok más bakonyi területhez hasonlóan Döbrönte környéke is kezdetben a Csák nemzetség birtoka volt. A meredek sziklacsúcson álló szabálytalan alaprajzú vár leglátványosabb része a belső várban megmaradt kétemeletes épület egyik fal, amely valószínűleg a várpalota, vagy valamilyen lakóépület volt.

A vár érdekessége, hogy kizárólag a déli oldalról volt könnyen megközelíthető, ezért a támadások elhárítására ezt a részt többszörös sánccal és ágyúrondellával erősítették meg - olvasható a Várak.hu portálon. Néhány lőrés még ma is látható, a külső vár többi része ugyanakkor elpusztult. A vár történetében a Himfyek játszottak meghatározó szerepet, több alkalommal is e családnak adományozta az éppen trónon lévő király.

Döbrönte a dunántúli várak 1555-ös összeírásakor még épségben állt, de a török támadások idején nem tartozott a végvári rendszerhez. Pontos történetéről nem maradtak fenn írásos emlékek, sorsa ismeretlen, vélhetően egy kisebb török támadás során pusztulhatott el.