A parányi, de annál érdekesebb alaprajzú Csillagvár igazi kuriózum. Maga az épület inkább építészeti kialakítása, mintsem történelmi múltja és hadászati jelentősége miatt érdekes.

A csillag alaprajzú épületet 1820-21-ben Festetics László építtette vadászház céljára. A kastélyszerű épület köré 1825-ben árkokat és töltéseket emeltetett.

A fedett vár központi helyiségében találhatók a kapitányi, az őr és pihenő szobák, és a konyha is, de itt van a több mint 30 méter mély kút is. A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum is. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli magyar könnyűlovasság díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az első világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor működik. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

Az épület mintegy 40 méterre magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falai, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, sarokbástyás sáncai, valamint görögkereszt alakú pincéje miatt egyedülálló a világon. Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A Csillagvár minden nap 9-18 óráig várja a látogatókat, a belépőjegy felnőtteknek 400 forintba, gyerekeknek 300 forintba kerül.