Látnivalók:
1. Zeleméri csonkatorony: (GCZELE  N: 47°37,5820’ E:21°34,6720’)
 Hajdúböszörmény és Debrecen között található a zeleméri csonkatorony. A rom egy hajdani volt falu emlékét őrzi. Első említése 1332-ből származik, amikor is a Gutkeled nemzetségből származó Zeleméri család Mihály nevű tagjának birtoka. Maga a név személynévi eredetű, s feltehetően a család XI. században élt Zelemér nevű ősének emlékét rejti. A későgótikus stílusban épült templom romjai mindig élénken foglalkoztatták a böszörményi emberek fantáziáját, s nem túlzás mondani, hogy körötte lassanként legendák világa szövődött.

2. Honvédtemető: (GCHOSI  N:47°32,3320’  E:21°36,4000’)
Minden bizonnyal kevés olyan temetkezési helyet tart nyilván az emlékezet, mint amilyen a debreceni Honvédtemető (Hősök Temetője). Az itt nyugvó 4500 katona nagy többsége nem magyar, mégis közmegbecsülésnek örvend. A Honvédtemető helyét a Nagysándor József tábornok által vezényelt maroknyi honvédsereg és a tízszeres túlerőben levő orosz katonaság közötti egyenlőtlen harc helyszíne, a várostól 4 – 5 kilométerre lefolyt csata határozta meg.

3. Civis reptér: (GCGDOO  N:47°29,5940’ E:21°36,5030’)
Az ország második legnagyobb polgári repülőtere, ami 1931-től 1939-ig a magyar civil repülést szolgálta, ekkor a magyar légierő vette birtokába, majd 1944-ben a németek tették rá a kezüket. A szovjet korszak 1944 októberétől 1990 májusáig tartott, bár magyar civil jelenlét végig volt valamilyen szinten. (1973-ig belföldi légiforgalom is volt.) 1990 után a város vette először kezelésbe, majd tulajdonába a repülőteret, amelynek fő felhasználói sokáig az utóbbi időben elűzött repülő és  ejtőernyős klubok voltak, emellett a schengeni stílusú – sokak szerint lélektelen – utaskezelés bevezetéséig egy ideig megnőtt, majd visszaesett a kisgépes ún. general aviation felhasználás. Ma már a repülőteret szinte kizárólag charter és még ritkábban menetrendszerű utasszállító gépek használják.

4. Erdőspuszta arborétum: (GCERDP  N:47°29,2220’  E:21°42,9890’)
Itt van az erdőspusztai üdülőterület egyik legértékesebb része. Az „erdei múzeumban” a tájegység növény és állatvilágát, történeti múltjának és tanyai életének tárgyi emlékeit, archív fotóit tekinthetik meg a látogatók. Az erdőspusztai látnivalókat színes videofilmen és hangosított diasorozatokon is bemutatják. A bemutatóház udvarából a székely kapun keresztül belépünk a 15 hektáros füvészkertbe: amely elsősorban fajtagyűjtemény, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. A szekérszín és a vákáncsosház gazdagítják a régi erdőspusztai élet bemutatását. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben. Feladata a tájon megtalálható erdőtipusok bemutatása, az állománynevelési eljárások ismertetése. Az egyes fajok 0,5-0,8 hektáron kerülnek telepítésre. Az arborétum fejlesztése 1975 óta folyamatosan halad.

5. Mikepércs: (GCMIKE N:47°25,2060’ E:21°38,8150’)
Mikepércs, Debrecentől 10 km-re fekvő község. Az Árpád-korban (XI-XII.században) a Nyírnek nevezett táj Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a XIV. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni, hogy megkülönböztessék a másik Pércs, Bélpércs nevű falutól, mely később az ott szedett vám után a Vámospércs nevet kapta.  1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban, reformátussá lett. A település legfőbb természeti értéke a község délkeleti határában található tölgyfa. Ez a szájhagyomány szerint 1000 éves, a szakemberek a korát azonban „csak” 250 – 300 évre teszik. Az „1000 éves tölgy” más néven „Rákóczi-tölgy” magassága kb. 20-22 méter.(N:47°25,2080’ E:21°38,8490’).
Kályhamúzeum:(N:47°26,3630’ E:21°38,1220’) A Kályhamúzeum 2001 augusztusa óta áll a látogatók rendelkezésére. Az épület régen istállóként funkcionált. A múzeum egy 15 éves gyűjtőmunka eredménye. A kályhák eredete az 1800-as évekre tekint vissza. A gyűjtemény kb. 70 darab öntöttvas kályhából, kisebb öntöttvas tárgyakból áll, mint például vasaló, mozsár, lámpa, fogas, esernyőtartó. Mind egyedi sajátosságokkal van díszítve. A kályhák nagy része a régi Magyarország területéről származnak.
Templom: (N:47°26,4390’ E:21°38,0100’) 1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom, melynek szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló nagyon kevés van az országban.

A geoláda gyűjtők, ezen a túrán, 5 – 6 ládát gyűjthetnek.

895 Zeleméri csokatorony GCZELE  Multi geoláda
1351 Honvédtemető GCHOSI   Hagyományos
45 Civis reptér GCGDOO    Hagyományos
1270 Erdőspuszta arborétum GCERDP  Hagyományos
875 Vekeri-tó  GCVETO    Hagyományos
1929 1000 éves tölgy GCMIKE   Multi geoláda