Ebben a kastélyban születtek meg Luby Géza Okolicsányi Margittal kötött házasságából származó gyermekei, köztük Luby Margit néprajzi gyűjtő és etnográfiai művek szerzője, valamint ifjabb Luby Géza, aki a XX. század elején anyagi okokból eladott kastélyt és birtokot 1936-ban visszavásárolta. A közben eltelt három évtizedben gróf Vay Ádám kiskorú örökösei voltak a tulajdonosok. 1936-tól Luby Géza lakott itt feleségével, Kölcsey Borbálával és neje első házasságából származó gyermekeivel, Szaplonczay Zsófiával és Lajossal.

Az államosítás után a kastély általános iskolaként működött. Az iskolák körzetesítésével a nagyari iskolát megszüntették, és mivel az épület nem kapott új funkciót, állaga egyre romlott.

2010-ben kezdődött a kastély felújítása. A 2013-ban átadott épületben interaktív múzeum kapott helyet, amely játékos formában, a modern technika segítségét is igénybe véve tanítja a látogatókat, akik a feladatok révén időutazást tesznek nemzetünk és a szatmári régió történelmi-irodalmi-művészeti múltjában.


Az eredetileg felvidéki származású Luby család szatmári ágának története a XVIII. század második felében kezdődött. A második világháború végéig eltelt másfél század alatt minden generációjuk értékeket teremtett és hagyott örökül a jövő számára.

A családban hagyományos közéleti szerepvállalás, valamint a kultúrához való kapcsolódásaik révén a Luby név nemcsak Szatmár vármegye történelméből ismert, hiszen Kölcsey Ferenccel, Petőfi Sándorral, Herman Ottóval, Kossuth Ferenccel ápolt kapcsolatuk, illetve Luby Margit néprajzi munkássága a magyar köz- és művelődéstörténet értékes fejezeteit jelenti.


A szatmári ág története a nagykárolyi Károlyi család titkáraként tevékenykedő Luby Károllyal (1750─1805) kezdődött, akit a vármegye nemessége alispánná választott. Ő vásárolta meg gyermekei számára Rhédey Ferenc megüresedett nagyari udvarházát és birtokát.

A Nagyarban családot alapító fia, ifjabb Luby Károly (1787-1840) a fehérgyarmati járás szolgabírája volt, és ebben a minőségében többször is bíráskodott a Kölcsey Ferenc és csekei atyafiai között felmerült birtokperekben. Kölcsey, aki 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig élt a Nagyarral szomszédos Csekében (ma Szatmárcseke), nem csak hivatalos ügyek miatt, hanem a rokoni szálaknak köszönhetően is gyakran megfordult a Lubyak nagyari otthonában. Kölcsey Ferenc az őt Csekében meglátogató barátokat, Wesselényi Miklóst, Szemere Pált, az ifjú Kálmán mellett házitanítóskodó Obernyik Károlyt, valamint a munkáját segítő, haladó gondolkodású ifjakat, Szalay Lászlót, Inántsi Papp Endrét is magával vitte nagyari látogatásaira.

zsigmondLuby Zsigmond (1819─1887), Luby Károly szolgabíró fia, Petőfi Sándor barátja volt, aki 1846 szeptemberének elején Csekében ismerkedett meg a költővel. Petőfi az akkor már Pesten élő és a Tízek Társaságának tagjaként ismert Obernyik Károly (1815-1855) bíztatására és kalauzolásával jött el Szatmárba, elsősorban azért, hogy tiszteletét tegye Kölcsey sírjánál.

petfőiA Luby Zsigmonddal történt megismerkedést követően Petőfi Sándor többször is járt Nagyarban, élvezve a család vendégszeretetét. Luby Zsigmond és Petőfi Sándor barátságának történetét, dokumentumait a Nagyari Galéria „Petőfi Nagyarban Emlékkiállítása” mutatja be. A nagyari táj ihlette a költőt „A Tisza” című verse megírására, aminek legendával kiegészült emlékét a falu határában álló Petőfi-fa őrzi. Mellette látható a 2014-ben létrehozott „Petőfi-emlékfák kárpát-medencei emlékkertje”, valamint a Petőfi-emlékfákat ápoló települések találkozójának eseményét megörökítő Petőfi-emlékoszlop.

Luby Zsigmond testvérét, Luby Károlyt (1830─1907) 1878-ban Szatmár vármegye levéltárnokának választották. Nemesi családok családfáinak kutatásával foglalkozott, sok adatot szolgáltatott a szatmári családok leszármazási tábláihoz.

káronyLuby Zsigmond fia, a Fülpösdarócon született Luby Géza (1849─1911) az atyai birtokon építette fel kastélyát és alakította ki mintagazdaságát. Mezőgazdasági tevékenysége mellett a Függetlenségi Párt elkötelezett híveként részt vett a politikai közéletben is: kezdetben Bereg, majd Szatmár vármegye csengeri, 1896-tól pedig fehérgyarmati járásának volt országgyűlési képviselője.

Luby Margit (1885─1976), Luby Géza lánya, tanár és néprajzkutató volt. Iskoláit Szatmárnémetiben végezte, tanítóképző intézeti tanári oklevelének megszerzésétől a fővárosban élt és dolgozott. Élénkén érdeklődött a népi hagyományok iránt. Szatmár, Somogy és Zala megyében, a Jászságban és a Sárrét környékén gyűjtötte a tájegységek néprajzi értékeit, a helyi népszokásokat, a pásztorélet fennmaradt hagyományait, a népi iparokat és az ünnepi szokásokat. Eredményeit könyvekben publikálta, nagy terjedelmű kéziratos hagyatékát a Szatmári Múzeum őrzi.


A kastély egész évben látogatható az alábbi nyitva tartási rend szerint:

Május – Szeptember:

kedd – vasárnap: 9:00-17:00

hétfő: zárva

Október – Április:

kedd – szombat: 9:00 – 17:00

Luby Interaktív Katélymúzeum és Antik Rózsák Kertje

4922 Nagyar, Luby Kastély (Petőfi Sándor u. 6)
Vezetékes telefon: +36 1 6 33 33 88
Mobil telefon: +36 20 479 4313
E-mail cím: info@luby.hu

Autóval:

Az M3-as autópálya könnyen megközelíthetővé teszi Nagyart. A főváros felől az autópályán haladva két lehetőségünk is van:

    Az autópályát a mátészalkai lejárónál elhagyva, a 49-es, majd a 491-es úton továbbhaladva, Fehérgyarmat felé kell venni az irányt. Fehérgyarmatról északnak fordulunk Tivadar felé, majd jobbra térünk Szatmárcseke irányába, Kisaron keresztül. Kisartól 3,2 km-re található Nagyar. A falu központjában található a Luby-kastély.
    Az autópályát Vásárosnaménynél elhagyva haladunk végig a következő falvakon: Vásárosnamény, Gergelyiugornya, Jánd, Gulács, Tivadar, Kisar, Nagyar.

Nyíregyháza felől a 41-es főúton tudjuk megközelíteni Nagyart.


Szamárháton Szatmárban

A sokszínű program részeként lehetőség van 50 db kényelmes Luby-kerékpár bérlésére.

Különböző nehézségi szintű kerékpártúrát ajánlunk azoknak, akik jobban meg szeretnék ismerni Szatmár varázslatos tájait.

Képzett túravezetőnk segítségével biztonságosan túrázhatnak a környéken.





A Petőfi Sándorhoz fűződő barátságáról ismert Luby Zsigmond (1819-1887) gyermekei közül fia, a nagyari birtokra visszatérő és házasodni készülő Luby Géza (1849-1911), – hogy 16 éves menyasszonyát megfelelő körülmények között fogadhassa -, a Kende család udvarházával szemközt fekvő területen 1877-79-ben emeletes kastélyt építtetett. A kastély klasszicista stílusban épült, amelyet a tulajdonos által tervezett park vett körül. A park utca felőli részében gyönyörű rózsaliget illatozott.

Egy 1889-ben megjelent tudósításban ezt olvashatjuk Luby Gézáról és virágairól:

„Tanulmányait Budapesten végezve a gazdászatnak és kertészetnek szentelte magát s nemcsak nagy-ari uradalmát alakította mintagazdasággá, a milyennel kevés földbirtokos dicsekedhetik, de tevékeny részt vesz folyamatosan megyéje közgazdászati mozgalmaiban is.

Házát saját maga által tervezett rózsaliget veszi körül. Ezerekre menő rózsái a jó Tisza-parti földben oly pompával nyílnak, hogy a margitszigeti rózsaliget távolról sem versenyezhet az övével.

A vidéken őt ezért általában „rózsakirálynak” nevezik. Virágházaiban a forróégalji legritkább növények díszlenek oly pompával, hogy a fővárosi kertészek is tanulhatnának tőle.

Kertészeti könyvtára, mely ezereket költ, valóságos ritkaság. Meg vannak ott a legdrágább franczia és német szakkönyvek s természetesen a magyar szakirodalmat sem mellőzi.”


Zenélő kert amely magával ragad

Egy csodálatosan szép rózsakertben kellemes háttérmuzsika szól. Kell ennél csodálatosabb? Ez a komplex élmény önfeledt kikapcsolódást biztosít. Jöjjön el és próbálja ki Ön is!



 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.