A külföldi turisták körében népszerű túrakönyvecskék olyanok, mint az emlékkönyvek, de egyesek szerint inkább egy játékútlevélre hasonlítanak. Sok bennük a pecsét. Amikor a turisták teljesítenek egy túraútvonalat, a célként megjelölt kilátónál, alpesi fogadónál matricát ragasztanak, vagy pecsétet nyomnak bele nekik.

Ezt a szokást ismertetnék meg a hazai turistákkal a Veszprém megyei "várkapitányok", akik idén március elsejével elindították a hétpecsétes vártúrát.

Ahogy mondják a "véd és dacszövetség" lényege, hogy bemutassák a hazai utazóknak és turistának a várak építésének, szépítésének körülményeit, és hogy még ismertebbé tegyék ezeket az óriási történelmi értékkel bíró látványosságokat. A program ezen kívül remekül illeszkedik az idei évre meghirdetett "2009, a kulturális turizmus éve" kampányhoz.

A játék lényege

A játék lényege, hogy az erre a célra árusított Hétpecsétes VÁRTÚRÁK 1. Pecsétgyűjtős Kalauzba három éven belül össze kell gyűjteni a megadott 7 Veszprém-megyei vár - Csesznek, Csobánc, Nagyvázsony, Somló, Sümeg, Szigliget, és Várpalota - saját pecsétjét.

A pecsétek megszerzésért nem kell sem ügyességi feladatot végrehajtani, sem tesztet kitölteni, elég, ha barátokkal vagy a családdal szépen sorban ellátogatunk a Veszprém-megyei várak mindegyikébe. A pecsétekkel teli igazolólapot postára adjuk a cseszneki VÁRTÚRÁK Iroda részére. Az iroda az igazolólap ellenőrzése után a játék teljesítője számára egy vártúrás kitűzőt, valamint a soron következő Cseszneki várjátékok egész napos programjára szóló 1 db ajándék belépőjegyet küld. A játékos ezzel automatikusan nyilvántartásba veszik, mint az év végi nyereménysorsolás egyik potenciális nyertesét.

A résztvevő várak

Csesznek

1820-as, villámcsapásból kialakuló tűzvészben véglegesen elpusztuló várban jelenleg is folynak állagmegőrzési és rekonstrukciós munkálatok, de ezek nem befolyásolják a turistákat. A XIII. században épült Cseszneki vár a 82-es út fölött egy sziklaszirten magasodik, virágkora a XV. században volt, Zsigmond király uralkodásának idején. Későbbi tulajdonosa a Garai család gótikus lovagvárrá építette, amelyet később sem a törökök, sem az osztrák csapatok nem tudtak bevenni. A pecsételő helyet a vár pénztáránál találjuk.

Csobánc

Az észak-balatoni vidék stratégiai fontosságú végvára. Csobánc várát 1272-től említik az oklevelek. 1300-tól a Rátót nemzetségből való Gyulaffy családé, mintegy négyszáz éven át. Itt látott el kapitányi feladatokat a híres magyar bajvívó, Gyulaffy László.

Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, ha Kinizsi Pál parancsára nem kezdik erődítménnyé alakítani. Kinizsinek és a várvédőknek köszönhetően Csobánc sem volt soha török kézen.A pecsételő helyet Gyulavezér Lovas-birodalmában keressük.

Nagyvázsony

Négyszintes lakótornyáról, szabályos, négyszög alakjáról hamar felismerni a balatoni lankák között megépült nagyvázsonyi várat. A község felől jól megközelíthető várat Mátyás király a hadjáratokban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta.

A várkápolnában található Kinizsi vörös márvány szarkofágja, aminek igen hányattatott sorsa volt. A török támadásoknál teljesen összetört, és később az 1700-as években ki is fosztották a sírhelyet. A sírhely egyik legértékesebb darabját állítólag Deák Ferenc találta meg a várárokban. A pecsételő helyet a vár pénztáránál találjuk.

Somló

A vár faragott kő, ajtó- és ablakkeretei megmaradtak csakúgy, mint a szárazárkon átvezető úttal szemközt található felvonóhidas várkapu. A vár volt pompás főúri lak és egyszerű lőszerraktár is. A somlói vár érdekessége a sokszögű torony, ami a régészek szerint egykor a konyha kéménye volt.

A várba felvezető úton megnézhetjük a Kinizsi-sziklát, ami a monda szerint Kinizsi Pál roppant súlya alatt horpadt be, aki a várba tartva ezen a sziklán pihent meg. Pecsétet a pénztárnál kérhetünk.

Sümeg

A Balatontól 20 kilométerre, meredek lejtők fogják körbe a 270 méteres magasságba emelkedő Sümegi várat, amely a Balaton-felvidék egyik legjobban helyreállított középkori kővára. Az éves programsorozat itt általában március 15-e után kezdődik, és egészen decemberig tartanak a vártámadások, lovagi tornák, históriás történelmi játékok, ökörsütések, zenei programok, íjászat, és jobbnál jobb középkori lakomák. A várbelépő 1000 forint, és a lustábbaknak még vártaxi is üzemel 400 forintért.

Mivel Magyarországon először a Sümegi Várban rendeztek középkori játékokat, a lovagi tornák és mulattságok szervezésében nagy tapasztalata van a helybélieknek. A Történelmi Lovasjátékokat a vár lábánál található Lovagi Arénában, vagy a fedett Nagy Lovagteremben rendezik meg. Pecsétért érdeklődjünk a pénztáránál.

Szigliget

Az összes Veszprém megyei vár közül talán a legidősebb a szigligeti. Egy bencés apát építtette 1260-62 között. A vár érdekessége, hogy a történészek szerint soha nem foglalta el semmilyen ellenséges erő.

Szigliget katonai szerepe akkor szűnt meg, amikor a Cseszneki várhoz hasonlóan villámcsapás érte. Szigliget azonban nem a villámcsapás okozta tűzben, hanem a puskapor berobbanása miatt pusztult el. Pecsétet szintén a pénztárnál kapunk

Várpalota

Állítólag Mátyás legkedvesebb tartózkodási helye Várpalota volt, ráadásul a közelben készítették kedvenc borát, a somlói juhfarkot. A várpalotai Thury-vár az egyik legépebben megmaradt négy sarokbástyás középkori várunk.1397-ben találkozunk először a nevével oklevélben, ahol "Palota"-ként említik.

Az elnevezés pontosan fedte a valóságot, hiszen kúriánál nagyobb, várnál kisebb, illetőleg kevésbé erődített építmény volt. A várpalotai vár élete igen mozgalmas volt, főleg a törökök újabb és újabb betörései miatt. A krónikák szerint az is megesett, hogy alig harminc fő védte a várat a támadások ellen, többnyire sikeresen.