A turistamúltnak köszönhetően a Hernád-áttörésnek kiemelkedő helye van a Szlovák paradicsom természeti értékei között.
    A Hernád elődje a fiatal neogénkor végén 150 méterrel feljebb folyt a mai Hernád medence sík medrében. A fiatal neogénkor és a negyedkor fordulójában a Szlovák paradicsom területe emelkedni kezdett, míg a Hernádmedence süllyedt. A Hernád bele kezdte vésni magát a mederbe, és így keletkezett a Hernád és a mellékfolyói (Lesnica, Nagy Fehér Víz – Veľká Biela Voda, Fehér patak – Biely potok) patakjaival, vízeséseivel, kaszkádjaival, amelyek a Glac-tető lejtőiről csatlakoznak a folyókhoz.
    A befagyott Hernád-áttörésen először 1906 februárjában keltek át. Még ebben a júliusban B. és L. Hajtsch egy egyszerű tutajon tették meg az utat a Hernádon Káposztafalvától (Hrabušice a Hernád torkától) Szepessümegig (Smižany a Hernád torkolata Smižanská Maša-nál).
    A Hernád-áttörés nem volt egész hosszában járható. 1960-ban kezdték meg a kötél padok kiépítését a Kolostor szakadékban (Kláštorská roklina) és 1974-ben fejeződött be a „Hegyi szolgálat útjának" fázisos kiépítése. Ezen az útvonalon 7 fémhíd és pad, megközelítőleg 320 m lánc (az exponált sziklafalakba), 140 mászóvas és körülbelül 70 fapad van beépítve.

KÖZLEKEDÉS: Gyalog Iglóról (Spišská Nová Ves), Szepessümegről (Smižany), Szepestamásfalváról (Spišské Tomášovce), Létánfalváról (Letanovce), Káposzta-falváról (Hrabušice) és Imrikfalváról (Dedinky).
A KÖRNYÉK: Csingó (Čingov), Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad), Kolostor szakadék (Kláštorská roklina), Létánfalvi malom (Letanovský mlyn), Podlesok, Menedékkő (Kláštorisko) és a Fehér patak völgye (dolina Bieleho potoka).