Kalap és Sipka Múzeum
A kiállításon több mint 130 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából, Afrikából, Ázsiából, Észak-és Dél-Amerikából, Ausztráliából és természetesen bemutatásra kerül a magyar kalap és sipkaviselet tájegységenként.
A Múzeumról
Különösek a közép-afrikai, az ausztrál bőrkalapok, a kolumbiai indiánok londoni mintájú keménykalapja, a kínai gyereksapka, amely védi viselőjét a megrontástól. Érdekes a tübitejka gyűjtemény, a fezek színes kollekciója, az arab fejsál, az Alpok vidékének kalapjai, amely egyszerre népi és városi viselet. A magyar kalapviseletet egyebek között kucsma, süveg, hortobágyi csikóskalap, pörge kalap, somogyi ünnepi juhászkalap, Kossuth-kalap, székely szalmakalap képviseli.
Egy tucat jellegzetes öltözék, suba, cifraszűr, parádés kocsis öltözete, palóc női viselet, dirndli, skót férfi viselet, török és kolumbiai indián öltözet egészíti ki a kalapgyűjteményt.
Stockinger Artúr néhány személyes tárgya, újságcikkek, képek idézik fel a gyűjtő-utazó-tanító plébános személyiségét.
A kalap- és sipkagyűjtemény ingyenes kiállítás.
Kalap és Sipkamúzeum címe:
Nagydorog Kossuth Lajos utca 51.
A MÚZEUMBA TÖRTÉNŐ BEJUTÁSHOZ, ÉS AKIÁLLÍTÁS MEGTEKINTÉSÉHEZ ELŐZETES IDŐPONT EGYEZTETÉS SZÜKSÉGES! Sárvári János: (75) 532-085, (75) 532-086
Stockinger Artúr Plébánosról
Plébános Szekszárdon született 1926. novemberében, 1974-től haláláig (1994) Nagydorog plébánosa volt.
Életének szinte minden cselekedetét gyermekkorában, a pusztán szerzett élményei határozták meg. A szabad természetben, a növények és állatok állandó közelségében érezte igazán jól magát.
A világra való kitekintés és az emberekkel való ismerkedés vágya hajtotta újabb és újabb utazásain. Módszeresen figyelte a különböző népek jellegzetes vonásait, szinte antropológusként ismerte az embertípusokat. A kultúra iránti érzékenységét szüleitől, gyűjtőszenvedélyét nagybátyjától, az egykori monarchiabeli ezredestől örökölte, aki a boszniai garnizonban töltött évei alatt szép balkáni néprajzi kollekciót állított össze, amely sajnos a háború utáni vandalizmus áldozatául esett.
A múlt és a jelen történelmének állandó kutatója és elemzője volt. A történelemből vett tapasztalatait, megfigyeléseit, tanulságait igyekezett továbbadni híveinek, barátainak, az ifjúságnak, a családnak.
Az egyre bővülő fejfedőgyűjteményt eleinte csak a plébános úr látogatói ismerhették meg, sőt fel is vehettek egy-egy féltve őrzött, értékes kalapot.
Halálát követően örökösei - plébános úr végrendeletének eleget téve - egyben tartották meg gyűjteményét és a helyi önkormányzat segítségével 1995-ben kiállítást hoztak létre.
Szélesség N 46° 37,568'
Hosszúság E 18° 39,383'
Megye/ország: Tolna
|