A "bárókert"

Az épület eredeti funkciója nemesi lakóház volt. Az elmúlt közel száz év során többször átalakították, sőt bővítették is. Ezek a munkálatok kezdetekben az épület gazdagodását jelentették, mert megjelenésében, használhatóságában sokkal kedvezőbbé vált. A későbbiekben viszont az épület kárára történtek ezek a munkálatok. 1826-ban Czóbel László építtette, klasszicista stílusú földszintes épület. Kétszer is átépítették, a 19. század végén eklektikus stílusban, a 20. század második felében újabb kori átalakítással, így eredeti stílusát elvesztette. Földszintes, tégla alakú, szabadon álló épület, főhomlokzata 2+3+2 nyílástengelyű, háromszög oromzatú.
Az úrilak egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye is volt. Luther és Kálvin korabeli képmásait, Vécsey generális, mint hadizsákmányt hozta hétéves háború (1756-1763) idején a wittenbergi városházáról.
Itt őrizték Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, egy alvó gyermeket ábrázoló márványszobrot, mely párosi márványból készült, bronzkori tárgyakat, eredeti régi festményeket, az egyik Palma Vecchió műve. Több Mednyánszky és Büttner festmény díszítette a falakat.
Korábban még orvosi rendelő és könyvtár is működött benne. Ameddig lakott volt, addig még nem voltak észlelhetőek azok a hibák, amelyek később erősen szembetűntek.
Az épület műszakilag erősen tönkrement. A belső terek elhasználódtak, a födémek egy része beszakadt, az épségben lévő helyiségek lelakott képet mutattak. A pince boltozatai beomlottak. A tetőszerkezet az állandó beázások miatt cserére szorult.
A helyi önkormányzat csaknem két évtizede folyamatosan részleges javításokat végzett az épületen és törekedett a rendkívül értékes műemlék épület megmentésére, de egyértelművé vált, hogy a kúria sorsát csak a teljes körű helyreállítás oldja meg.
Elsődleges célja az volt, hogy a műszaki felújításon túl megfelelő funkciót találjon az épületnek, amely méltó a reprezentatív megjelenéséhez és hasznára válik a települési elképzeléseknek is.

A kúria körüli egykor 14 hektáros park volt, melyet Czóbel Albert telepíttetett, páratlan szépségű volt, hisz tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fafajokkal. Így került a kertbe japánfenyő, tulipánfa, liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz stb. Az eredeti 2x2 ágú villás elágazású sétányrendszer mára teljesen megszűnt, amit a kert tervek szerint vissza kellene építeni.
A kertben állt egy filagória is, melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá választásának emlékére építtetett, majd a költőnő, Czóbel Minka kedvelt pihenő- és versíró helye lett. A költőnő naplójából tudjuk, hogy 1913. március 12-én a parkban lévő filagóriát újjáépítették. A parkban üvegház, illetve más kisebb épület is volt.
A Czóbel-kúria ma 6 hektáros parkjában hatalmas sima levelű páfrányfenyők, vasfák, tulipánfák, platánok és tölgyek nőnek. A park úgynevezett tájképi- vagy angolkert, ma is felismerhető szentimentális jelleggel. Az állomány a háború utáni pusztítások ellenére még ma is jól őrzi keményfás ligeterdő vonásait. A helybéli és környékbeli kikapcsolódni, sétálni vágyó emberek kedvelt pihenőhelye.
A park évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a költőnő. Méltó síremlékét 2005-ben állíttatta a község, a költőnő születésének 150. évfordulója tiszteletére.

 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.