Középkori Templomok útja "KÖLCSE"
Az ország keleti részébe invitállak benneteket a Szatmári Erdőhátra, Kölcsébe.
Kölcse az új Túr és a régi Túr által körbefogott település. A középkorban vámszedőhely és a szűkebb környék középpontja volt.
Egyházáról az 1332-es pápai tizedjegyzékből hallunk először. Az erdélyi ugocsai főesperességhez tartozott, plébánosát ekkor Tamásnak hívták. Mindez azt jelenti, hogy a településen a 14. század első felében már kellett állnia templomépületnek.
Az átlagos falusi méretekkel rendelkező templom, jórészt ma is középkori formájában látható. Falai törtkővel, vegyes téglából vannak rakva. Szerkezeti elemei minden bizonnyal kőből készültek.
A templom hajójához a nyolcszög öt oldalával záródó, ugyan olyan széles szentély csatlakozik.
Feltáráskor előbukkant a régi sekrestye bejárata, a templom főút felöli oldalában.
A szentélynek minden sarkán és a déli falának oldalán is áll támpillér. A templomot ma, egységes tagolatlan betonlábazat és újkori fa koronázópárkány fogja körbe. A középkori lábazat a déli előcsarnokban még megfigyelhető. A templom déli kapuja szintén csúcsíves. Belsejének jelenleg egységes terét a középkorban diadalív osztotta ketté. A szentélyben megmaradtak a boltozat indítások alsó rétegkövei. A templom valószínűleg egységes építkezés eredménye, 1500 körül készülhetett.
Miután a település a középkorban a Kölcsei család birtokközpontja volt, a templom építésében leginkább -e család tagjai vehették ki részüket.
Templom belső 3
|