Szádvár
A Szögliget határában lévő 461 m magas hegy tetején találhatóak Szádvár romjai. Javasolt kiindulópont, parkolási lehetőség a Szalamandra-háznál. N 48° 32,367' E 20° 40,005' 195 m
A javasolt parkolótól a láda légvonalban 630 méter, de értelmetlen (és védett területen tilos is) légvonalban támadni. A jelzésen nyugat felé indulva, majd a tanösvény 4. állomása után balra fordulva lehet felérni a vár jelenlegi bejáratához. Itt az egykori "csiga" nyomvonalában épített, 67 m szintkülönbséget áthidaló 374 lépcsőfokot leküzdve érünk a Külsővárba. A vár megtekintése után visszafelé érdemes az egykori főbejáraton távozva, a tanösvény másik felén, a várhegyet alulról megkerülve visszajönni. Ekkor összesen kb. 5 km-es az út.
Rövid történelmi áttekintés
1268 előtt - közelebbről ismeretlen időpontban - valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak folyamán, IV. Béla király utasítására egy várat emeltek az Aggteleki-karszt területén, hogy a tornai erdőispánság központjaként szolgálja a királyi hatalmat.
Egy 1273-ban kelt oklevél az új erősséget "Szárd" néven említi.
1387 - 1392 körül - Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek és fiainak adományozta örökbirtokként.
1566-67-ben szenvedte el legkomolyabb ostromát, amikor a török fogságában lévő Bebek György feleségének, a hős Patócsy Zsófiának vezetésével védték a várat, Schwendi Lázár kassai főkapitány csapataival szemben. A négy napig tartó ágyúzás következményeként a vár fala olyan mértékű károsodást szenvedett, hogy védhetetlenné vált. A védők, szabad elvonulás fejében a várat feladták.
Az ezt követő időszakban a tulajdonosai gyakran cserélődtek, míg 1685-ben a bevonuló Habsburg csapatok Caprara generális vezetésével felrobbantották és lerombolták.
Köveit a környező falvak lakossága, elsősorban a Derenkiek, széthordták. Ezt támasztja alá az is, hogy Derenk felől jóval kevesebb követ találtak feltáráskor, mint a máshol leomlott falak környékén.
Jelenkor
A vár állagmegóvásával és a történelmi hagyományok ápolásával a Szádvárért Baráti Kör Egyesület foglalkozik, rengeteg további érdekes információt találtok az oldalukon. Minden évben háromszor rendeznek Vármentő napokat. Nyaranta, augusztus első hetében van a legnagyobb volumenű megmozdulás, amikor is a Herman Ottó Múzeum régészének, Gál Viktornak a szakmai irányításával folyik a régészeti feltáró munka, a tagok aktív közreműködésével.
A vár megtisztítása lehetővé tette annak alaposabb felmérését. A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megtörtént a teljes várhegy lézeres térszkennelése és építészeti felmérése. Három alkalommal készült repülőgépes légifotó sorozat a vár környékéről. A geodéziai felmérést a BME szakemberei végezték. Az említett felmérések alapján elkészült a terület rekonstrukciós terve is. Ennek első ütemében megépült az egykori "Csiga" (ló segítségével működtetett teherfelvonó) útvonalán, a Külsővárból felvezető lépcsősor, több bástya rekonstrukciója, a "Csiga" alsó állomása körüli falon a gyilokjáró megépítése és további állagmegóvó beavatkozások történtek.
A hegy környékén tanösvényt alakítottak ki, mely a környék botanikai, geológiai tudnivalóival ismerteti meg a vándort. A vár körüli tanösvény részletes leírása letölthető az ANP (Aggteleki Nemzeti Park) oldaláról.
Rövid videó a vár folyamatos felújításáról.
Rövid animációs videó a vár korabeli állapotáról.
2021. május Megújult a vár
2021. november Drónvideó a várról
A Szádvárt bemutató résztől induló videó Hazahúzó
|