Cigánd a Tisza szabályozása előtt vízzel, mocsarakkal körülvett, öt dombra épült település volt (innen a fentebb említett, máig megmaradt dimbes-dombos jelleg), és az itt élő, nádtetős, patics- vagy sárfalú házakban lakó emberek mindennapjait sokáig a természet, a Tisza, a földművelés és állattartás határozta meg. Minden természetes nyersanyagot (nádat, gyékényt, fűzfavesszőt, stb.) felhasználtak hétköznapi eszközök, például szék, teknő, kosár készítésére. Nem csoda hát, hogy gazdag népművészeti kultúra alakult ki a Bodrogközben is, ám ezen belül is a szőtteskultúra az, ami - Paszabhoz hasonlóan - Cigánd nevével leginkább összefonódott az idők folyamán. A kiállítás egy része ezt a hagyományt célozza bemutatni.
De ne siessünk előre! Vegyük szemügyre először a házat, mely az 1900-as évek legelején épülhetett, és a paraszti polgárosodás folyamatába bekapcsolódó falut eleveníti meg. Mai formája egy régi fénykép alapján végzett rekonstrukció eredménye. Négy helyiséget találunk benne, ezek közül két enteriőr a régi funkciójának megfelelően van berendezve, a harmadik a szőttesszoba, a negyedikben pedig helytörténeti kiállítás működik, ahol megtekinthető többek között az imént említett fénykép is.
A gyűjtemény viszonylag kis gyűjtőterületről (környező települések) származik, a tárgyak többségét adományként bocsátották a múzeum rendelkezésére, ezért - összehasonlítva más falumúzeumokkal (pl. nyíregyházi) - talán szerénynek hat, ám folyamatosan bővül, sőt máris kinőtték a kereteiket, újabb helyiségekre, épületekre lenne szükség. Ehhez pályázatok útján próbálnak anyagi forrást biztosítani.

Ha belépünk az ajtón, jobbra találjuk az utcafrontra néző "első házat", más néven tisztaszobát. Jellemző rá az újabb asztalbútorok és a régi sátoraljaújhelyi festett bútorok (például az 1887-ből való nyoszolyóláda, és az 1905-ben készült karosláda) keveredése, és a párhuzamos szobaelrendezés. A falakat hollóházi és telkibányai keménycserép tányérokkal, valamint családi, illetve I. világháborús fényképekkel, emléklapokkal díszítették. Egy szekrényben láthatjuk, hogy régen egy módos leány mennyi textíliát vitt magával a házasságba - lepedőket, falvédőket, vőfélykendőket, gyúrókötőket, stb. A kiállított citera kapcsán megemlítette Marika néni, hogy Cigándon gazdag néptánckultúrát is ápolnak - sőt, működik itt citerazenekar is.

A pitvarkonyha teljes egészében rekonstrukció. Négy bolthajtás tartja a kemence fölött lévő szabadkéményt. A lapos kemencéhez a szája fölé rakott vasplatnival és sütővel is ellátott takaréktűzhely, és az oldalához toldott katlan kapcsolódik. Ezeket egy idős cigándi ember építette, aki kőműves édesapjától leste el gyerekként a kemenceépítés fortélyait. Az első bolthajtást keménycserép tányérok díszítik, míg a hátsó falat, sárospataki tányérok és tálak.

A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi, széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. Hamarosan országosan, sőt nemzetközileg is ismertek lettek. Az országból különböző megrendelések érkeztek, így lett aztán a szőttesből piaci áru és a szövésből kenyérkereső foglalkozás.1968-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet.

A ház negyedik helyisége, a helytörténeti kiállítótér, a falu múltjáról és nagyjairól emlékezik.

A ház hátsó részében (a valamikori istállóban) jelenleg alkotóház, hagyományőrző foglalkoztató terem működik ahol nyaranta nagy sikerrel szervezik általános iskolás gyerekeknek a honismereti tábor egyes foglalkozásait (dolgoznak szövőszéken, nemezelnek, stb.).

Az udvaron még két épület található, egy kamra, mezőgazdasági eszközökkel, egy szekérrel és egy kemencével, a másik egy "táncpajta", amit főleg nyári programok, fesztiválok és esküvők megrendezésére használnak. Később terveznek még építeni istállót, kukoricás kast, disznóólat és gémeskutat is a ház köré.

Próbálj ki egy tájházat

Nem messze a falumúzeumtól egy kis domb tetején találjuk a cigándi bíró egykori lakóházát  N 48° 15,421' E 21° 53,362' 120 m [GCCIGA+tájház, szállás], mely a 19. század végét idéző környezetben tájházként, de egyben ifjúsági szállásként is várja a vendégeket. A télen-nyáron használható épületben 2db hatágyas szoba, egy nagy társalgó és egy konyha található, ezen kívül az udvaron 50-60 fő sátras elhelyezésére van lehetőség, de találunk itt kiépített tűzrakó helyeket és egy kemencét is. Szemben a tájházzal, egy étteremben, étkezési lehetőség is van. Bővebb felvilágosításért hívd a 06/47/534-031-es, vagy a 06/47/334-092-es számot.

Képek a tájházról

Pitvarkonyha

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.