Megérkezve kész felüdülés belépni az egyébként nagyon sárga kastély zöldellő parkjába. Az igazi élmény azonban nem a park vagy a kastély, hanem az itt található bútorkiállítás. Meseszép, gazdagon díszített, több száz éves reneszánsz fabútorok, régi csillárok, falikárpitok, különleges ötvösmunkák vannak itt - még az is elbűvölve nézi ezt a gyűjteményt, aki egyébként nem érdeklődik a bútorok vagy a régi tárgyak iránt.
A megrendezett kiállításon a kastély 29 termében mintegy 300 bútort és bútoregyüttest (1440-től 1850-ig). Korabeli cserépkályhákat, falikárpitokat, szőnyegeket, portrékat láthatunk.

A kastély története:
A nagytétényi kastély ókorban gyökerező története szinte hasonló Magyarország történelmével. A kastély helyén már az I-II. században épült római "villa rustica": azaz egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán a helyi birtokos Tétény család számára épült. A szabálytalan négyszöget képező építmény keleti (Duna felőli) oldalán kétszintes lakószárny, nyugati oldalán 1-1 toronnyal szegélyezett kapu állt. 1309 körül Tétény Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A Héderváriak idejében a déli fal mentén a lakószárnyat L alakban kibővítették.

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.

A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és fogott hozzá a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez. A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki.

A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett az új tulajdonos, aki az 1778-ig elhúzódó külső és belső átépítés során korszerű, reprezentatív - ún. Grassalkovich-típusú - főúri rezidenciává alakíttatta a kastélyt. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác építészt jelöli meg. Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d'honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók. A kastélypark a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. Az egykori leírások említik fácános kertjét és különleges növényeit.

1798 után a kastélyt a család oldalági leszármazottai örökölték, három részre osztva. Délnyugati harmadában a francia származású tulajdonosnő megalapította a ma is a kastélyban működő Habilitációs Intézet elődjének tekinthető Vincés-nővérek Árvaházát.

Az 1865-68-ig épített "Déli Vaspályá"-t (vasutat) az alsókerten vezették keresztül, s a park ettől az időtől napjainkig leszűkítve, az osztótámfalig húzódik.

1904-ben a kastély kiégett, eredeti berendezése megsemmisült. A II. világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948-ban átadta a kastélyt múzeumi célokra. A kastély helyreállítása 1951-ben kezdődött meg.

Nyitva tartás:

kedd-vasárnap:  10:00 - 18:00

hétfőn: zárva

Bútorművészet a gótikától a biedermeierig

Az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállítása, Európában egyedülálló módon és gazdagságban mutatja be a bútorművesség kézműves korszakát.

Tel.: +36 1 207 0005

Szélesség N 47° 23,488'
Hosszúság E 18° 59,320'

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.