"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)


A falu legfőbb látnivalója a Lázár-kastély, másik ékessége pedig, az épület közvetlen szomszédságában található, Ferenc-rendi kolostor.
Az 1669-1752 között, a Lázár István királybíró által adományozott helyen, létesült egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült. Ebben a kolostorban élt Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az épület 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját.
A római katolikus plébániatemplom egy 1235 körüli, román kori templom helyén épült, 1729-ben, barokk stílusban.
Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire itt szálltak meg, ha a Székelyföldre jöttek.
A falut többször is megtámadták és felégették a török-tatár csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak.
A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában, belföldről és külföldről érkező, képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig népművészek gyülekeznek az alkotótáborban, és az itt készült alkotásokat valamennyien a községnek ajándékozzák.
 


 A szárhegyi Lázár-kastély

 Szárhegy
A község hírnevét kiemeli a XV. században élő Lázár grófok uradalma, a Lázár kastély. A kései reneszánsz stílusban épült kastélyban nevelkedett Erdély fejedelme Bethlen Gábor, apjának 1590-ben bekövetkezett halála után.
A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a falu és lakossága is gyakran megsínylette.A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették....kb. 500 tetemet míg a gyergyóiak közül csupán 15-en estek el....
Napjainkban a kastély felújított termei a képzőművészeti kiállításoknak ad otthont, amelyek az 1974-ben alapított nemzetközi művésztelep gyűjteményét képezik.
A kastély bal hátsó sarokbástyájában a népművészeti tábor is bemutatja alkotásait gazdagítva a falu múzeum népies jellegű tárgyait.

Az említett műemlékek közé tartozik a még a XIV. századi plébánia templom, XVII században épült ferencrendi kolostor és a falu határában levő Tatár domb.

A községben megtalálhatók az előző századok életformájának nyomai: kovácsműhely, vízimalom, cserép- és téglavető műhely, fafaragó műhely (valamennyi ma is működik).

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.