Rábaszentmiklós neve csak a legújabb korú, mert ezelőtt Szentmiklósnak, Kerekszentmiklósnak, Kisszentmiklósnak nevezték. Kezdetben pedig Bikaföld volt a neve.
Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Keresztény Ágost győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesítette újra a falut.

A Marcal folyó mentén fekvő Árpád-kori eredetű kis község legnagyobb értéke a település közepén álló kerek temploma .
N 47° 32,333' E 17° 24,901'

Az átlagos falusi templomoktól eltérően Rábaszentmiklós temploma háromkaréjos alaprajzú épület, amelynek nyugati oldalához csatlakozik a bejáratot magába rejtő torony.
Az ásatást és falkutatást 1995-98. között végezték. A kutatások során megállapították, hogy a mindössze 6,3 méter belső átmérőjű templomhajó, a patkóíves szentély és az északról csatlakozó sekrestye egyidőben épült.
17. században közel száz évig lakatlan faluban a templom tető nélkül állt, falai erősen lepusztultak. Az 1720-ban befejezett helyreállításakor falkoronáit egy magasságra hozták, a hajóból lebontottak, a szentély és a sekrestye fölé közel másfél métert falaztak. A déli oldalon, kibontva a hajófalat íves alaprajzú, boltozott kápolnát emeltek, amelyet nagy ívvel kapcsoltak a középkori hajó teréhez. A 18. század végén, 19. század elején új liturgikus berendezést kapott a templom, megfestették az oltárretablót. A 19. században emelték a harangtornyot, majd utóbb, a karzatfeljáró toldalékot építettek a torony déli oldalára. A templombelsőt 1927-ben belső diszítőfestéssel látták el, amelyet az 50-es években lemeszeltek. A padokat az 1960-as években kidobták, helyükre egy lebontott eklektikus kápolna padjait hozták.

A kutatások, archív fotók alapján bebizonyosodott, hogy még a múltszázad végén is körítőfal vette körül, a kis dombon álló XI. századi templomot. A fal mamár nem látható.
Középkori falképei a hosszú elhagyatottság alatt eltűntek, azonban a szentélyfalra festett, barokk oltárfelépítmény-kép a meszelések alatt jó állapotban maradt ránk.
1999-ben indult kivitelezés során az épület a barokk párkányvonalon zsindely fedésű, új fedélszéket kapott, és ugyancsak elkészült a torony homlokzata is. A millenniumi évben a külső és belső munkák is befejeződtek a környezet rendezésének munkáival egyetemben.
A templom méretei: Alapterület 77m2
Kubatúra 700 lm3
Telek 250 m2

Magában a templomban a feltárás során papi vagy szerzetesi csontmaradványokat találtak.
A környező épületek, házak is az egykori temetőn helyezkednek el. Építésükkor pince kialakítását nem engedélyezték, a mai napig is előkerülő sok csontmaradvány miatt.
A nemrégiben történt közműépítés során előkerülő koponyák nem kis riadalmat okoztak a kivitelezőnek.
Tehát egy kicsit kísérteties a hely.

Az orsó alakú templomtér része a község központi magját képező térláncnak melyet a hősi emlékmű és az ún. török torony környezete együttesen alkotnak.

Egyéb látnivalók. 1993-ban avatták fel azt az egyedi tervezésű, szép emlékművet, amely a község templom mögötti terén áll az I. és II. világháborús áldozatok emlékére.
1558-ban Győr visszafoglalásának emlékére ,, Győri-kereszteket ,, állitottak, különösen Ausztriában. Rábaszentmiklóson a tanácsháza elötti kőemlék is ebből az időből való.

Nyitvatartási idő:
Vasárnap és ünnepnap 11.30 órakor a szentmise ideje alatt.
Ha más időpontban érkezel kérésre bárkinek kinyitja a templomajtót a szomszédban lakó Lendvay Elemér úr. (Kossuth u. 17.) Csengess be! Vigyázz a kutyája harap!
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.