Egyébként a Csákvár felé vezető úton, az útirányt jelző táblán Majk van. Az irány: jobbra! Itt egy bájos horgásztó mellett haladunk el. A látványt nem igazán tudjuk élvezni az út minősége miatt, de ez - szerencsére - csak 100-150 méter hosszú. Egy jelzésmentes útkereszteződéshez érünk, ahol - némi kérdezősködés eredményeként - kiderül a helyes irány: jobbról a második út. A többit bízd a GPS-re.

Oroszlány közelében, csodálatos környezetben, hegyek, erdők, tavak szomszédságában, a Vértes nyugati lábánál rejtőzik hazánk egyik jelentős műemlék-együttese, a közép-európai barokk építészet sajátos emléke: Majk.

Jelentőségét növeli, hogy műemlékállományunk egyedi alkotása és az, hogy adott funkció betöltésére egységes együttesként épült meg. A táj szépsége, csendje, a nagynevű művészek alkotásai egyesülnek itt harmóniává. A hely története a távoli múltba vezet. Ismerjük meg történetét, az Eszterházyakat, az építőket, a kamalduli remetéket...

A kamalduliak a XVII. század végén jelentek meg Magyarországon.
Kik a kamalduliak? A rend alapítója Romuald herceg. Apja párbajban meghalt. Hatására Romuald szerzetesnek ment Rómába. 998-ban elhagyta a szerzetesházat, szigorúbb rendi formát keresve vándorlásba kezdett. 1012-ben Arezzo mellett megalapította az első kamalduli remetekolostort. Nevük az első pártfogótól ered - Aretini Maldolo = Campo Maldolo = Camoldoli.

Ruházatuk: fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon, - különösen a majkiak - csizmát hordtak. Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállat hagytak.
Étkezésük: igen szegényes, főként növények, hal csak ritkán, bort erősen vizezve ünnepekkor, sok böjtöt tartottak. Fogadalmaik közé a szerénységen, tisztaságon, engedelmességen kívül a "némaságot" is felvették. Beszélniük évente két alkalommal, 3-3 napot lehetett, napjaik nagy részét elmélkedéssel töltötték. Művelték kertjeiket, dolgoztak műhelyeikben. Külön-külön cellákban laktak.

A majki építkezés tervét Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette el, aki 1734-től haláláig, 1761-ig tervezte, ellenőrizte, felügyelte az építkezést. Halála után a munkát helyi mesterek fejezték be, többek között az Esterházyak jeles építésze Fellner Jakab.

A kamalduliak nem sokáig örülhettek otthonuknak, templomuknak. 1782. január 12-én II. József rendeletére feloszlatták a rendet. 1785. október 20-án a győri püspöki helynök Majkra jött és a templomot megfosztotta felszentelt jellegétől. Az ingóságok egy része árverésre, más része állami tulajdonba került. A templom és a remeteség kulcsait Dumleshauser Mihály kocsmabérlőre bízták. A templomot, a torony kivételével lebontották, köveit pedig az oroszlányi evangélikus templom építkezéséhez hordták. 1806-ban gróf Esterházy Károly megveszi Majkpusztát. 1815-től posztógyártók használják. 1824-ben Lichtenstein János herceg vásárolta meg, de 1828-ban birtokcserével ismét az Esterházyaké Majk. 1860-tól kastéllyá alakítják át a nagy főépületet, mely 1945-ig tulajdonukban maradt. 1973-ig lakott itt az Esterházy család utolsó tagja, gróf Esterházy Móricné. (A TKM Kiskönyvtára sorozat felhasználásával)

Napjainkban, a remeteség egyes cellái szállodaként üzemelnek.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.